Az idén májusban a szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, azaz nettó törlesztők voltak – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.
A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 10,4 milliárd forinttal mérséklődött, ezen belül a forinthitel-felvétel 27,5 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya ugyanakkor 37,9 milliárd forinttal csökkent.
Az MNB közleménye szerint a hónap folyamán a háztartások mind forintban, mind devizában kevesebb betétet helyeztek el, mint amennyit kivettek. A betétállomány 23,1 milliárd forinttal csökkent, forintbetétek esetében 12,1 milliárd, a devizabetéteknél 11,0 milliárd forint nettó kivonásra került sor.
A nem pénzügyi vállalatok forintban kevesebb hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, míg devizában nettó hitelfelvevők voltak, hitelállományuk összességében - az átértékelődéstől és az egyéb volumenváltozástól megtisztítva - csökkent. Emellett forintbetéteik állományát az előző hónaphoz képest növelték, míg devizában kevesebb betétet helyeztek el, mint amennyit kivettek, betétállományuk ezek eredőjeként áprilishoz hasonlóan nőtt.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya májusban 36,7 milliárd forinttal csökkent, míg devizahiteleiké 25,1 milliárd forinttal nőtt. Hitelállományuk összességében - az átértékelődéstől és az egyéb volumenváltozástól megtisztítva - 13,5 milliárd forinttal csökkent. A nem pénzügyi vállalatok betétállománya 31,7 milliárd forinttal nőtt; 50,4 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 18,7 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás történt.
A külföldi kötelezettségek állománya májusban a hitelintézetek mérlegfőösszegének 28,7 százalékát tette ki a jegybank közleménye szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.