Egy vezető beosztású euróövezeti jegybanki szakember szerint a 91 vizsgált pénzintézet közül 10-15 is az elvárásoknál gyengébben teljesített. Elemzők szerint a rossz eredményeket elérő bankok között elsősorban görög, német, portugál és spanyol társaságok lehetnek.  A kedvezőtlen eredmény hatására a piaci szereplők meggyőződhetnek arról, hogy az Európai Unió végre világosan látja a bankrendszer előtt álló kihívások mértékét, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az államok nagyobb terhet vállaljanak bankrendszerük feltőkésítésében.

Legutóbb 2010-ben folytattak banki stresszvizsgálatokat az Európai Unió szakhatóságai, ám az akkori felmérést általános kritika érte, mivel a piac szerint túl gyenge kritériumokat szabtak meg a pénzintézetek számára. Akkor az Európai Unió csupán hét bank esetében állapította meg, hogy nem feleltek meg a stresszvizsgálatban előírtaknak. Ráadásul valamennyi ír bank is túljutott a próbán, néhány hónappal az előtt, hogy a bankrendszer összeomlása miatt az ír kormánynak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőcsomagját kellett igénybe vennie.

Az új, szigorúbb banki stresszvizsgálatok során egyebek között azt vizsgálják, hogy mekkora biztonságot nyújt a banki veszteségek fedezetéül szolgáló magtőke egy esetleges gazdasági visszaesés, vagy az ingatlanárak nagyobb mértékű zuhanása esetében. További szempont, hogy milyen hatással van a bankokra az általuk birtokolt államkötvények értékvesztése. A vizsgálat ugyanakkor nem tér ki arra az esetre, amikor államcsőd következik be.

A vizsgálatokat végrehajtó Európai Bankhatóság (EBA), valamint a makrogazdasági forgatókönyveket felvázoló EKB a tesztek hitelességének helyreállítása érdekében az idén több bukást szeretne látni - mondta a Reutersnek egy másik forrás. "Annak érdekében, hogy a vizsgálat hitelesnek látszódjon, az alulteljesítő bankok számának szignifikánsnak kell lennie, ám nem nagymértékűnek. A tizen-valahány megfelelőnek tűnik" - fogalmazott a szakember.

Az EBA szóvivője kedden arról tájékoztatott, hogy a vizsgálatok még zajlanak és a hírügynökségi értesüléseket spekulációnak minősítette. Az egyik nyilatkozó forrás szerint a banki stresszvizsgálatoknak legalább akkora politikai szerepük van, mint technikai. Miközben az EBA és az EKB igyekszik kimutatni az alulteljesítőket, az állami felügyeleti hatóságok azt szeretnék, ha saját bankjaik nem kerülnének fel a negatív listára, mivel attól tartanak, hogy az aláásná a hozzáértésükbe vetett bizalmat. Az európai hatóságok ugyanakkor azt szeretnek, ha EU-szerte lennének rossz bankok, nem csupán az amúgy is nehézségek elé néző periférikus államokban.

"Meg fogják találni annak módját, hogy ne legyen egy központi régió, ami kitűnik. Ha ez Spanyolország volna, az nagyon rossz hír volna. A stresszvizsgálaton megbukó német bankok sokkal örvendetesebb képet festenének" - fogalmazott egy forrás.

Az EBA július közepén, az Európai Unió pénzügyminisztereinek találkozóján hozhatja nyilvánosságra a tesztek eredményeit. Az EBA vezetője, Andrea Enria az előző héten arra szólította fel az EU tagállamainak kormányait, hogy dolgozzanak ki terveket a bajba jutott bankok megsegítésére. Az EBA szóvivője pedig kedden annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a kormányok minél előbb segítsenek kipótolni a hiányzó tőkét.