Az adózói hátralékok az elmúlt esztendőben 16,1 százalékkal nőttek. Ezen belül a működő adózók tartozásállománya nem változott, a nem működőké viszont jelentősen, 22,9 százalékkal nőtt - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2010. évi tevékenységéről összeállított bulletinből. A teljes hátralékállomány 74 százaléka nem beszedhető, megtérülésére nincs reális esély. Ez az arány egy évvel ezelőtt még 70 százalék volt.
A NAV honlapján közzétett dokumentum ismerteti: a hátralékok elaprózódásával és a beszedhetetlen hátralékok arányának növekedésével 2010-ben folytatódott a hátralékállomány összetételének kedvezőtlen változása, amelyet jelentősen befolyásolt a pénzügyi és gazdasági válság is. A tapasztalatok szerint a folyamatosan növekvő számú adóstól nagyságrendekkel kevesebb összeg szedhető be, a befizetett összegek csökkentek, a vagyontalan adózók száma pedig emelkedett. A gazdasági válság adóbehajtást érintő negatív hatásai miatt nemcsak a potenciálisan végrehajtható tartozás mértéke csökkent, hanem a fizetési képesség, illetve hajlandóság is visszaesett.
Az APEH honlapján közzétett adatbázisokból hetente átlagosan 150 ezer végrehajtási eljárás alatt álló adózó adatai voltak megismerhetőek. A 180 napon keresztül jelentős adóhátralékkal rendelkező adózók adatainak adatbázisa összesen 5.219 adózó adatait tartalmazta, akik összesen 1.095,4 milliárd forint tartozást halmoztak fel, s jellemzően felszámolással érintett cégek.
Az adóhivatal 2010-ben 681 ezer végrehajtást indított 787 milliárd forint behajtása érdekében, ezek végrehajtási értéke 2 067 milliárd forint volt. Az igazgatóságok 1 962 milliárd forint tartozásra bocsátottak ki hatósági átutalási megbízást (inkasszó), 8,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, a megtérülési arány ugyanakkor 7,5 százalékról 8,3 százalékra nőtt.
A hatósági átutalási megbízás továbbra is a legeredményesebb végrehajtási mód a bulletin szerint, ebből tavaly 163 milliárd forint bevétel származott. A hatósági átutalási megbízások és a végrehajtási átvezetések száma, tavaly 12,1, illetve 74,5 százalékkal nőtt. A lefoglalt gépkocsik számának 8 százalékos mérséklődése az adósoknál feltárható végrehajtható vagyon csökkenésére, a jövedelemletiltások számának 7,8 százalékos csökkenése pedig a magánszemélyek jövedelmi helyzetének romlására (például a foglalkoztatás csökkenése miatt) enged következtetni a NAV szerint.
Az Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) 2010-ben a meghirdetett 7 767 árverésből 5 445 ingó- és 1 794 ingatlanárverés fejeződött be. A sikeres árverések aránya az ingóárveréseknél 39,6 százalék, az ingatlanárveréseknél 16,6 százalék volt. A licitálók által ajánlott összes vételár 1,4 milliárd forint volt, ami a vagyontárgyak becsértékének 75 százaléka. A korábbi évhez képest a megtérülési arány mind az ingó-, mind az ingatlanárveréseknél javult. A sikeres árverések száma 40,6 százalékkal nőtt.
Az önálló bírósági végrehajtókhoz 2010. december végéig – 1 846 ügyátadással - az elő évinél 51 százalékkal kevesebb ügy került át. Az átadott ügyek az előző évinél 56 százalékkal kisebb összegű hátralékot tartalmaztak. A bírósági végrehajtók által behajtott 29 millió forintból 28 millió forint az adóhatósághoz folyt be, ami 1,2 százaléka a végrehajtásra átadott összegnek. A bíróságok által elrendelt felszámolások száma az elmúlt három évben folyamatosan nőtt, míg az adóhatóság által kezdeményezetteké csökkent. A felszámolással érintett vállalkozások hátralékállománya 2010 végén 1 145 milliárd forintot tett ki.
Tavaly minden korábbinál több – 15 658 - bíróságok általi felszámolás elrendelésére került sor, az APEH az ügyek kisebb részét, 40,6 százalékát indítványozta. Az ügyszám 16,6 százalékkal, a felszámolóknak bejelentett hitelezői igény 7,7 százalékkal nőtt.
Az adóhatóság 2010-ben 5 424 - az előző évinél 15,5 százalékkal kevesebb - felszámolási eljárást kezdeményezett, amelyek az előző évinél 18,5 százalékkal kevesebb adótartozást érintettek. A revizorok 22 205 tevékenység- és felszámolási záró bevallás ellenőrzését végezték el, így a követelések összesen 246,8 milliárd forinttal növekedtek. Összesen 1,9 milliárd forint folyt be a felszámolásokból, amely 16,7 százalékkal marad el a 2009. évitől.
A befejezett felszámolások száma 11 ezerre nőtt, ami 10,3 százalékos növekedést jelent. Az ügyek többsége egyszerűsített eljárással zárult. 2010 decemberében 30,2 ezer folyamatban lévő felszámolást tartott az adóhatóság nyilván, az összes kintlévőség 1 145,1 milliárd forint volt. Az ügyszám 18,4, a követelés összege pedig 34,5 százalékkal haladta meg a 2009. decemberi szintet. Jogutód nélküli megszűnését 13,1 ezer cég határozta el, 12,2 százalékkal több, mint az előző évben. Amíg 2009 végén a 8 ezer befejezett végelszámolási eljárás 43 százaléka fordult felszámolásba, 2010-ben a mintegy 11 ezer befejezett ügy 55 százaléka.
A csődtörvény módosítása megnövelte a csődeljárások iránti érdeklődést, ám az eljárások többsége sikertelen, az ügyek háromnegyede egyezség nélkül zárul. Tavaly december végéig 131 gazdálkodó szervezet fizetési haladékáról döntött a bíróság, év végéig 28 csődegyezség született a csődtárgyalások során, és 2010. december végén 54 csődtárgyalás volt folyamatban.
Az adózók – a 2009-ről áthúzódó ügyekkel együtt – 227 ezer fizetési kedvezményre irányuló kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, amely 291 milliárd forint tartozást érintett. A kérelmek száma 19, a kérelmezett összeg 14 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A fizetési könnyítési kérelmek száma 32 százalékkal csökkent, a mérséklésre irányuló kérelmeké pedig közel 21 százalékkal. A kérelmek számának csökkenését az automatikus részletfizetési kedvezmény igénybevételével, másrészt az áthúzódó kérelmek számának csökkenésével magyarázza az adóhatóság.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.