Bár a banki hitelezés drasztikusan visszaesett a 2008-as pénzügyi válság hatására Magyarországon is, a hitelt felvevők aránya nem csökkent az elmúlt három évben, sőt a régió országai közül még mindig a legmagasabb szinten áll. Évekig Szlovénia vezette a rangsort, majd 2010-ben 10 százalékkal visszaesett a háztartások eladósodottsági aránya. Magyarországon a hitelt törlesztők aránya 27 százalék, Horvátország áll a második helyen 26 százalékkal, a harmadikon pedig Románia 24 százalékkal.

A magas hazai adat azért is meglepő a GfK szerint, mert az MNB adatai alapján 2009 eleje óta csökken a lakossági hitelállomány, tehát azóta a lakosság nettó hiteltörlesztővé vált.

A GfK Fogyasztói Bizalmi Index felmérés hitelfelvételi hajlandóságot mérő kérdésére a válság előtti közel 10 százalékhoz képest most csak minden ötvenedik magyar válaszol igennel, illetve közel 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt, amit 5 évvel ezelőtt még alig fele annyian gondoltak hasonlóan.

Kevesebben vásárolnának hitelből, mint korábban, de a megtakarítások vásárlásra való felélését is kisebb arányban tervezik az emberek. Ennek ellenére a megtakarítással rendelkezők arányának emelkedése átmenetinek bizonyult, és a 2009-es átmeneti csúcs után folyamatos csökkenéssel 18 százalékos mélypontot ért el.

A megkérdezettek 94 százaléka fontosnak tartja, hogy tartalékoljon időskorára. A megtakarítási célok között is kiemelt helyen szerepel a nyugdíjas évekre való takarékoskodás, mégis csak a lakosság alig ötöde képes megtakarítani.

A közép-európai államok mindegyikében jóval magasabb arányban rendelkeznek életbiztosításokkal, mint Magyarországon, és a megtakarítással rendelkezők aránya alapján is a mezőny második felében helyezkedik el az ország – jegyzi meg a GfK.