Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kereszténydemokraták szerint közjogi szempontból megállapítható, hogy a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja valójában nem is minősül nyugdíjnak, ugyanis nem járulékfizetés alapozza meg, hanem a központi költségvetésből utalnak át forrást rá a nyugdíjalapba.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosság megteremtését célozza a fideszes képviselők által beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat. A kisebbik kormánypárt támogatja az indítványt.
Vejkey Imre, a párt vezérszónoka kedden a parlamentben azt mondta, az a cél, hogy a társadalomban végre a mindennapok gyakorlatában is, ne csak elméleti síkon érvényesüljön a társadalmi és politikai jogegyenlőség. Magyarország 2011-ben, a társadalmi igazságosság jegyében nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárdot fordítson 30 ezer életerős, 57 év alatti munkaképes ember nyugellátására - szögezte le a kormánypárti politikus.
Vejkey Imre szerint közjogi szempontból megállapítható, hogy a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja valójában nem is minősül nyugdíjnak, ugyanis nem járulékfizetés alapozza meg, hanem a központi költségvetésből utalnak át forrást rá a nyugdíjalapba. A rendvédelmi dolgozók szolgálati idejük alatt nem fizetnek több nyugdíjjárulékot, pláne nem annyival többet, amennyi matematikailag megalapozná a korkedvezményes nyugdíjjogosultságot.
Magyarországnak kifejezetten szüksége is van az érintettek szakértelmére az ország belbiztonságának további erősítése érdekében - hangsúlyozta. A módosítás célja, hogy a hatályos magyar alkotmány tegye lehetővé, hogy ezek a rendészeti dolgozók térjenek vissza a munkaerő-piacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot a jelenlegi korengedményes nyugdíjukért.
A rokkantnyugdíj kapcsán megállapította, hogy ma a munkaképes magyarok mintegy 12 százaléka kap ilyen ellátást, s ez kétszerese a régiós versenytársaknál jellemző 6 százalékos aránynak. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy Magyarországon a leszázalékoltatás iparággá vált az elmúlt 20 évben, az alaptalan többletterhet az aktív munkavállalók adóiból fizetik ki. Szükséges ennek felülvizsgálata úgy, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel lévőknél végig kell gondolni, az érintetteknek milyen helyük van a munkaerőpiacon - jegyezte meg a kormánypárti politikus.
A képviselő jogtechnikai kérdésnek nevezte azt a passzust, amely szerint az alkotmánybírák száma 15-re növekedne annak érdekében, hogy a kibővített létszámú testület az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa. A javaslat lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák és az Ab új elnökének megválasztása az alaptörvény szerint 12 évre történjen.
Képviselőtársa, Nagy Kálmán azt mondta, hogy a nyugdíj egy ledolgozott élet, egy bizonyos kor után járó ellátás. Szó nincs arról, hogy valakinek automatikusan korábban folyósítsanak nyugdíjat, minden előrehozott nyugdíjba vonulás társadalmi megállapodás része, mögötte járulékbefizetés nincs. Az érintetteknek vissza kell jönniük, el kell végezniük azt a munkát, amire a rendvédelem jelenlegi létszámában nem képes - mutatott rá. Etikusan nem lehet tiltakozni azért, ha munkájukra igényt tart az állam - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint nem kérnek rendkívüli dolgot, van egy szükséghelyzet, aminek meg kell felelni.
Egy tisztességesen ledolgozott életpálya egy sokkal stabilabb, lelkileg kiegyensúlyozottabb öregséget biztosít - mondta Nagy Kálmán.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
