Egészségügyi közgazdászok szerint a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott, a gyógyszerkasszát érintő 120 milliárd forintos elvonás nem szolgálja a betegek érdekét, és mind népegészségügyi, mind népgazdasági szinten számos negatív következménnyel jár.
Bodrogi József és Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság vezetői egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen fejtették ki véleményüket arról, hogy a tervezett intézkedések által csökkenhet a betegek hozzáférése a gyógyszerekhez és az egészségügyi ellátáshoz, és ezáltal tovább romolhat a magyar lakosság amúgy is rossz egészségi állapota.
Az egészségügyi szakértők abban egyetértettek, hogy szükség van az ország adósságállományának csökkentésére, és elismerték azt is, hogy a gyógyszerkasszában van még megtakarítási lehetőség, amit mintegy 50 milliárd forintra becsültek.
Véleményük szerint azonban a tervezett megtakarítási összeg meghatározásakor csak a fiskális megközelítés érvényesült, és ez szakmai szempontból elfogadhatatlan. A szakemberek nem értenek egyet a fűnyíróelv-szerű elvonásokkal, véleményük szerint a megszorításokat úgy szabad csak végrehajtani, hogy azok költséghatékonyak legyenek, és ne veszélyeztessék a betegbiztonságot, valamint a betegek hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz. Ennek érdekében a rendszer szelektív vizsgálatát, terápiás területekre lebontott elemzéseket javasolnak.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a gyógyszeripari szereplőket érintő elvonások miatt a gyártók csökkenthetik a Magyarországon klinikai kutatásokra fordított kiadásaikat. E kiadások egy része az orvosoknak juttatott bérjellegű juttatás, aminek komoly szerepe van az orvosok itthon tartásában. Az ilyen jellegű jövedelmek csökkenése erősítheti az orvosok elvándorlását, ami tovább rontja az egészségügyben meglévő humánerőforrás krízist.
A nemzetgazdaságra gyakorolt negatív hatások közé sorolták, hogy egészségipari fejlesztések is elkerülhetnek Magyarországról, valamint, hogy az elvonásokkal éppen annak a területnek, a gyógyszeriparnak a lehetőségeit szűkítik, amely a kiemelkedő kutatás-fejlesztési tevékenységével jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.