A parlament egészségügyi bizottságának korábbi elnöke úgy fogalmazott: a világban ma egyetlen probléma van az egészségügy körül, az, hogy hogyan kezelhető az orvosi és a gazdasági lehetőségek közötti feszültség.
Az orvostudomány rohamléptekkel fejlődik, de nincs már olyan nemzetgazdaság, amely az egészségügy minden lehetőségét minden állampolgára számára finanszírozni tudná - mondta Mikola István. Magyarország a GDP alig több mint 4 százalékát tudja az egészségügyi ellátásra fordítani, míg az európai uniós átlag 7-9 százalék között van.
Az OECD vizsgálatai alapján le kell számolni illúziókkal, például azzal, hogy a szolgáltatók közötti verseny érdemben csökkenti az egészségügyi kiadásokat - jelentette ki Mikola István. Elmondta: a vizsgálatok szerint nem csökkenti a kiadásokat a szabad orvos- és intézményválasztás, ahogy a lakossági hozzájárulás, a vizitdíj sem. Mikola István kiemelte: a prevenció, azaz a betegségmegelőzés hosszú távon szintén nem csökkenti az egészségügyi közkiadásokat, bár javítja az életminőséget, és meghosszabbítja az egészségben eltöltött évek számát. Hozzátette: a konferencián ezek váltották ki a legtöbb vitát.
Mikola István szerint megfelelő forrásokat kell az egészségügyre biztosítani. Magyarországon regionális szinten fel kell mérni a megbetegedési, halálozási és más népegészségügyi trendeket, és ezekre kell alapozni a források elosztását.
Az Európai Unió országai azonos kihívásokkal néznek szembe, a többi között az öregedéssel, illetve az ezzel járó költségek növekedésével, az ellátási egyenlőtlenségekkel, a prevenció fontosságával - mondta el Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. Kiemelte: elkezdődött Magyarországon az egészségügyi ellátási kataszter felvétele, a rendszer átalakítása nem elkapkodott rögtönzés lesz.