Beláthatatlanul széles üzleti körre hozhatták rá a frászt a Rogán Antal elleni amerikai szankciók

Ukrajnában 24 óra alatt békét ígért a beiktatására készülő Donald Trump elnök, de nem tett hasonló vállalást arra, hogy záros határidőn belül leveteti Rogán Antal nevét az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listájáról. Márpedig ha lassan őrölnek a bürokrácia malmai Washingtonban, Magyarország számára akkor is kínos lesz, hogy Rogán Antal továbbra is az Orbán-kormány tagja, ha idővel kimondatna, hogy a listázása csupán politikai döntés volt. Ami egyébként is felettébb kétséges, még ha a rogáni kommunikáció az ellenkezőjét hirdeti is.

Donald Trump tágabb környezetéből eddig csak David Cornstein volt budapesti nagykövet kommentálta az ügyet, szégyenletesnek nevezve az amerikai lépést. Bár a magyar kormánymédia szívesen idézi Bryan E. Leib politikai elemző elítélő véleményét – hozzátéve, hogy ő akár Trump következő budapesti nagykövete is lehet –, az ő megnyilvánulását árnyalja, hogy Leib két éve az Alapjogokért Központ vezető kutatója, azaz lényegében a magyar kormányzat fizetési listáján van, leginkább Orbánék „jelöltjének” tűnik a nagyköveti posztra.

Amennyiben Rogán a szankciók ellenére hosszabb távon is a posztján maradna, az az általa felügyelt területek közül különösen a titkosszolgálati együttműködésben okozhat fennakadásokat – miközben az sem mellékes, hogy nyomásgyakorlási eszközként nála van az állami propaganda és kommunikáció irányítása, és ő felügyeli az állami informatikai rendszerek (köztük a választások) működését is. A miniszterrel kapcsolatos szankciós eljárásban nyilvánvalóan közreműködött az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat is, amelytől aligha várható, hogy pusztán az elnökváltás tényétől „megvilágosodva” egy csapásra megalapozatlannak találja a magyar minisztert érintő korrupciós vádakat. A szervezettől amúgy is igen távol áll a politikai kézi vezérlés.

Nem mondható el ugyanez például a Rogán vezetése alatt álló, Nemzeti Információs Központ (NIK) néven kreált magyar nemzetbiztonsági szervezetről, amely tavaly azzal vádolta meg amerikai partnereit, hogy a háttérből segítették a Márki-Zay Péter mozgalmát támogató Action for Democracy szervezetet. „Egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között” – írta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2022 őszén Kovács Zoltán András, a NIK akkori főigazgatója. Márpedig az ilyen kijelentésekre nyilván érzékenyek a szövetséges szolgálatok. Azzal tehát, ha a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listájára került propaganda- és titokminiszter nevét Trump elnök közreműködésével sikerülne is lehúzatni a szégyenlistáról, a bizalom még nem állna helyre. Ráadásul ott vannak még a minisztert is érintő pénzügyi vonatkozású ügyek, amelyeknek ezer ága és boga van, és a szankciónak itt is hosszú távú következmények vannak.

Mint a HVG-nek több banki és szakértői forrás is megerősítette, a pénzintézetek nem csak szigorúan jogi szempontból döntenek arról, hogy fenntartanak-e kapcsolatot olyanokkal, akiket az amerikai pénzügyminisztérium szankcionált. A bankok azt is mérlegelik, hogy az amerikai piacon milyen következménnyel járhat számukra, ha szerződéses viszonyban maradnak olyan valakivel, akit büntetőintézkedés sújt vagy sújtott.