A jegybank felügyelő bizottsága megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél - mondta az MTI-nek Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke. Szerinte az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.

Járai az MTI-nek azt mondta: az MNB nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés, így évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul.

Túl sok pénz megy a kommunikációra

Az MNB felügyelő bizottsága ezért azt javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, a társadalmi elvárások alapján alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot és a vezetők részére kifizetett prémium mértékét jelentősen csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára.

Az fb elnöke arról is szólt, hogy a felügyelő bizottság áttekintette az MNB által kommunikációs ügynökségi szolgáltatásokra kiírt maximálisan 427 millió forint + áfa értékű közbeszerzési eljárást és nem találta meggyőzőnek a beszerzés szükségességéről és a lebonyolítás jogszerűségéről adott tájékoztatást. A vizsgálatot tovább folytatja a testület.

Járai Zsigmond kifejtette: felmerülhetett egy kommunikációs tanácsadó szerződéssel kapcsolatban a "színlelt szerződés" gyanúja, ezért az fb áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését. Kétségesnek tartja a megállapodásban előírt feladatok teljesítését, ezért felmerült, hogy az elvégzett feladatok nem állnak megfelelő arányban a tanácsadó éves szinten 21,5 millió forintos jövedelmével. Járai azt is mondta, hogy bejelentés érkezett a felügyelő bizottsághoz a Közgazdasági Szemle folyóirat főszerkesztő választása kapcsán az MNB támogatási politikájának megalapozottságáról és a bank képviseletének szabályozottságáról. A felügyelő bizottság áttekintve az MNB támogatási politikáját, felszólította a jegybank elnökét, hogy vizsgálja meg a konkrét esetet és biztosítsa a támogatások nemzetközi szokásoknak megfelelő normativitását és átláthatóságát.

MNB: Járai is ezt tette

A Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsága a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatai lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot, nem kérték ki kellő időben az MNB véleményét a jegybank felügyelő bizottsága megállapításaival kapcsolatban - reagált a jegybank vezetősége pénteken Járai észrevételeire.

A közlemény szerint a jegybank nemcsak az elmúlt pár évben, hanem korábban is igénybe vette kommunikációs ügynökségek szolgáltatásait. A közlemény kitér arra, hogy a kommunikációs szolgáltatásokra Járai Zsigmond elnöksége és Missura Gábor kommunikációs vezető idejében, 2006-ban még százmillió forint felett költött az MNB. Ez az összeg 2010-re 63 millió forintra csökkent, tehát reálértékben megfeleződött. A kommunikációs szolgáltatásokon belül, a kreatív ügynökségi feladatokra sem szakmai erőforrás, sem a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre a jegybankban (kreatív, grafikai tervek, rádióreklámok, filmek készítése, stb.).

20 százalékos reálbércsökkenés

A jegybank honlapján publikált összegzés szerint az MNB vezetése a válság beköszöntét követően különös figyelmet fordított a költségekkel való hatékony gazdálkodásra, beleértve a személyi költségekkel való gazdálkodást is. Ennek jegyében az MNB személyi költségei csak a 2008-2010 közti időszakban 13 százalékkal, reálértékben 20 százalékkal csökkentek. A jegybanki átlagjövedelmek emelkedése ebben az időszakban elmaradt az inflációtól, tehát az itt dolgozók reál átlagjövedelme is csökkent.

A jegybank évente átlagban 4-6 milliárd forint összegű közbeszerzést bonyolít le 80-120 eljárás keretében. A jegybank eljárásaival szemben 2008-2009-ben egyáltalán nem indult jogorvoslati eljárás, míg 2010-ben egy esetben sérelmezték az MNB eljárását, de ezt az eljárást is jogerősen megnyerte az MNB. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az állami szervek közbeszerzéseinek 16-22 százaléka ellen indul jogorvoslati eljárás – olvasható a közleményben.