Kétharmad részben költségcsökkentés és egyharmad részben a bevételek gyarapítása várható a március elsejei bejelentésektől az eddig napvilágot látott információk alapján. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előzetesen annyit közölt: az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, sok adót von el, vagy pedig a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú. Magyarországon a forgalomra, illetve az élőmunkára háruló adóterhelés meghaladja a nemzetközi átlagot, míg a tőkét érintő elvonás – például a vállalkozások jövedelme, a különféle vagyonelemek utáni adók – elmarad attól.

Szakértői vélemények szerint a zöld adók emelésével és a munkát terhelő adók mérséklésével az adóterhek szerkezetét át lehet alakítani úgy, hogy a munkát jobban ösztönző környezet alakulhasson ki. A bevételi oldalon így nem véletlen, hogy a zöld-, más néven ökoadók bővítése került szóba elsőként a változtatások között. A környezetvédelemmel kapcsolatos elvonások sorában számítani lehet akár a környezetterhelési díj emelésére, valamint a csomagolások és más, a környezetet károsító anyagok felhasználása után fizetendő terheknél az ellenőrzés szigorítására. Jelentős bevételi tartalékok lehetnek még a bizonyítottan környezetszennyező ipari szén-dioxid-kibocsátás további szigorításában, illetve a közlekedéshez kapcsolódó adók – így például az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó – növelésében. Konkrét javaslatok születtek az első perctől nagy vihart kavart dugódíj, valamint a hazai és külföldi teherautókra egyaránt vonatkozó használatarányos elektronikus útdíj bevezetésére. Ez utóbbiból akár évente százmilliárd forint is befolyhatna az államkasszába.

Ugyancsak a közlekedéshez – azon belül a tömegközlekedéshez – kapcsolódna egyes kedvezmények újragondolása; bár még nem született hivatalos álláspont, a 65 év felettiek ingyenes utazásának esetleges megszüntetése széles rétegeket érintene érzékenyen. Becslések szerint a kedvezmény megszűntetése több tízmilliárdos megtakarítást hozhatna.

Új adófajtaként jelenhet meg az egészségtelen fogyasztást támogató termékeket sújtó elvonás. A 2013-tól startoló, többnyire csak hamburgeradóként emlegetett sarc az eredeti bejelentés szerint azokat érintené, akik tudatosan egészségkárosító módon élnek. E körbe tartoznának az egészségügyi határértéknél több sót, cukrot vagy zsírt tartalmazó ételek. Az eddig népegészségügyi termékdíjként emlegetett adó az élelmiszerek árát egyenként 10-10 forinttal terhelné meg. Emellett 10 százalékkal emelnék meg a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adóját is. A hamburgeradóból származó bevételek szakértői becslések szerint elérhetik akár az évi 100 milliárd forintot is.

Ugyancsak az egészség elherdálását büntetné a kormány az extrémadóval, amit a különösen veszélyes sport kedvelőire róna ki. De hasonló büntetés járna az ittasan sportolók vagy járművet vezetők sérülése esetén is. Ilyenkor kizárólag az ellátás életmentő szakaszára lenne érvényes az egészségbiztosítás, azt követően már a sérültnek kellene finanszíroznia a gyógykezelést, illetve a rehabilitációt.

Szintén az államháztartás bevételi oldalát gazdagíthatná még az egészségügyi járulék havi fix minimumának rögzítése,  s létezik egy olyan elképzelés is, amely szerint bevezetnének egy alsó korlátot a munkáltatót terhelő, jelenleg a bruttó bér 3 százalékát kitevő járulékra. (Ezt az egyéni vállalkozóknak is fizetniük kellene. )S mindezek mellett olyan ígéret is elhangzott, hogy a kormány a strukturális reform részeként további konkrét lépéseket tesz az adminisztrációs terhek csökkentésére.

A jelentősebb megtakarítást ígérő kiadás-csökkentések között biztosan helyet kap a rokkantnyugdíjasok orvosi felülvizsgálata, amitől már 2012-re várható, hogy mérséklődnek a büdzsé kiadásai. Ám, hogy mennyivel, egyelőre még nem lehet tudni. A kiadási oldal másik jelentős tételénél, a munkanélküli segélyek lefaragásánál viszont már lehetett hallani összegeket. Az ehhez kapcsolódó intézkedések révén 120-130 milliárd forintos megtakarítást vár a kabinet.

A hazai, meglehetősen magas gyógyszerfogyasztás visszafogására karcsúsítana a kormány a gyógyszerkasszán is, hozzávetőleg 100-120 milliárd forintot spórolva meg. A cél hosszabb távon az lenne, hogy növekedjen a generikus gyógyszerek forgalma az originális gyógyszerekkel szemben.

Az egyelőre még csak találgatások szintjén ismert kiigazító intézkedések – a Növekedési és Stabilitási Program – nyomán úgy lehet kalkulálni, hogy a kormány annak révén mintegy 700, esetleg 800 milliárd forintot mozgathat meg középtávon, az államháztartási hiány csökkentése érdekében. Ebben azonban a felsorolt intézkedések mellett helyet kapna az a 250 milliárd forint is, amit az egyes fejezeteknél zárolnának. Igaz, e tétel stabilitási tartalékként vonult be a köztudatba, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a szóban forgó program része.