Meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel  ellentétes a háztartások, illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke - írta a Dow Jones hírügynökség, Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát idézve.

A kormányfő szerint a jegybank függetlensége is ehhez kapcsolódó érzékeny kérdés, az euró bevezetése pedig nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben - írta a hírügynökség. "A magyar valuta értéke a legbonyolultabb dolog" jelentette ki Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban, de kitért a kérdés elől, hogy szerinte milyen  forintárfolyamot tartana megfelelőnek.

Egymillió magyar háztartásnak devizában van az adóssága. Úgyhogy minden bizonnyal lehet arról álmodozni, milyen pénzügypolitika lenne jó az exportnak, de az ellentétes az eladósodott háztartások érdekeivel" - idézte a Dow Jones Orbán Viktort, aki nem volt hajlandó kívánatos árfolyamot megjelölni a forint számára. "Aki erre a területre lép, annak politikailag, gazdaságilag és társadalmilag nagyon óvatosnak kell lennie, különben sok nehézséget okozhat" - idézte szavait a hírügynökség.

Enyhül a befektetők aggodalma?

A hírügynökség szerint a miniszterelnök megjegyzései enyhíthetik a befektetők aggodalmát, hogy a magyar pénzügypolitika szélsőségesen enyhévé válik márciusban, amikor a kétharmados Fidesz-többségű parlament megválasztja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának többségét. A kis és nyitott magyar gazdaságot az export vezérli, és a kivitel főleg Németországba irányul. Erről Orbán Viktor a Dow Jones szerint azt mondta: "A történelem hosszú távon azt mutatja, hogy Magyarország gazdasági növekedésének üteme kétszer akkora, mint Németországé. Boldogok vagyunk, hogy Németország képes volt megtartani versenyképességét".

Az eurózóna adósságválsága miatt most vannak előnyei annak, hogy Magyarország nem tagja a valutauniónak, de azt, hogy be akar lépni, azt nem lehet megkérdőjelezni, mondta a miniszterelnök. Magyarország már számos, maga megjelölte céldátumot elmulasztott az euró bevezetésére, ami Orbán szerint "ez időzítés és körülmények kérdése. Magyarország nincs olyan állapotban, hogy csatlakozhasson" - idézte véleményét a hírügynökség.

A gazdasági növekedést újraindítani akaró magyar kormány többször bírálta a központi bankot a kamatemelések miatt. "A központi bankot úgy kell felfogni, mint a magyar államiság független testületét. Ám a függetlenség nem jelenti azt, hogy a jegybank nem része a rendszernek. Ez nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott viszony, de tiszteletben kell tartanunk, mert a pénzügypolitikáról nyilatkozó politikusok hosszabb távon rosszat tesznek az országnak. Mind európai, mind országos szinten a legbonyolultabb feladat a központi bank kezelése" - idézte erről a miniszterelnök szavait a Dow Jones hírügynökség.

A magyar kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely kiadáscsökkentést is tartalmazni fog azért, hogy megerősítse az ország hitelességét  a pénzügyi piacokon - írta a Dow Jones hírügynökség Orbán Viktor miniszterelnököt idézve. A kormányfő azt mondta a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak  adott exkluzív nyilatkozatában, hogy a kormány elkötelezett a államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés gyorsítása mellett, a versenyképesség növelése révén. "A pénzügyi fegyelem fontos. Amikor helyre akarjuk állítani a pénzügyi fegyelmet, fontos csökkenteni a költségvetési bevételek  újraelosztásának szintjét. És idén, amint majd bebizonyosodik, csökkenteni is fogjuk. Ezért úgy vélem, a költségvetés szerkezetileg jó irányba tart" - idézte a kormányfőt a Dow Jones.

Sok mindent akarnak

A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat  és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját - írta a hírügynökség a kormányfő tájékoztatása alapján. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor. Mint a hírügynökség hozzátette,  a második félévben a kormány csökkenteni akarja munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adni "legalább" azokban a körzetekben, ahol kevés az munkalehetőség.

Magyarország a nyáron szakított a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott azzal az ígérettel, hogy nem lesznek további megszorítások a lakosság számára, emlékeztetett a Dow Jones. Magyarország azóta a pénzügyi piacokról finanszírozza magát, és ez nagy siker az ország számára - idézte erről Orbán véleményét. Magyarország még az első félévben csökkenteni akarja közadósságát - amely arányosan a legnagyobb Közép-Kelet-Európában - a GDP 73-74 százalékára a jelenlegi mintegy 80 százalékról, főként azzal, hogy  megsemmisíti azokat az államkötvényeket, amelyeket az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők visszahoznak az államkasszába - írta a Dow Jones a kormányfőre hivatkozva.

"Személyes kezdeményezésem, hogy azzal védhetjük meg a magyar népet az (állam) eladósodásától, ha nagyon erős finanszírozási szabályozást foglalunk bele az új alkotmányba, hogy ha az adósság elér valamilyen szintet, akkor automatikus intézkedéseket lehessen tenni, úgy, mint Lengyelországban és Németországban" - idézte a miniszterelnököt a hírügynökség.

Orbán vissza akarja fizetni az IMF-kölcsön el nem költött részét, amely jelenleg a jegybank tartalékában van, ezzel is csökkentve az adósságot, írta a Dow Jones. A hírügynökség az általa ellentmondásosnak nevezett gazdasági intézkedésekről ekképp idézte a kormányfőt: "Képtelenség lett volna visszatérni a piacra azzal, hogy a költségvetési hiány mondjuk 7 százalék és nem 3,8 százalék a GDP-hez képest. Rá kellett kényszerítenem a magyar gazdaságot a 3,8 százalék előteremtésére, ami nem volt ésszerű az ország számára, de el kellett fogadnom, mert ezt örököltem." A különadókkal érintett cégeknek "jogos követelése, hogy három év múlva szüntessük meg (a különadókat), és én megteszem, ami tőlem telik. Remélem, kivezethetjük (a különadókat), ha sikeresen vezetjük az országot" - tette hozzá a Dow Jones szerint.

A hírügynökség szerint Orbán idénre megfelelőnek tart 3 százalékos GDP-arányos hiányt. "Nem szeretném 3 százaléknál alacsonyabbra csökkenteni a hiányt. Három százalék jó, de nagyon óvatosnak kell lennünk, hogyan csökkentjük, mert az elsődleges mérleg már pozitív. Számításba kell vennünk, hogy fenn kell tartani a növekedést. Nem pártolom, hogy nagyobb deficittel gyorsítsuk a növekedést, ezt nem szeretem. Bizonyos szinten tartani a költségvetési hiányt, és úgy teremteni növekedést - ez az, amit szeretnék elérni" - idézte a miniszterelnököt a Dow Jones.

WSJ: szorosabb euróövezeti integrációt akar Orbán

Az euróövezeten belüli szorosabb integrációt kívánja előmozdítani Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek kormánya átvette az EU soros elnöki tisztségét - írta csütörtöki számában a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadása. A lap interjút készített a kormányfővel, és az írás bevezetőjében úgy jellemezte őt, hogy "a szokványostól eltérő gazdaságpolitikájáról ismert, vitatott személyiség". "Fiskális egység nélkül a fizetőeszköz sérülékeny. (...) Az eurót meg kell védeni, különben széles körben elterjed az EU körüli bizonytalanság" - idézte Orbánt a WSJ.

Az interjúismertetés szerint a magyar kormányfő úgy véli, hogy a legszigorúbb költségvetési kiadási szabályokat az euróval fizető országokban kell érvényesíteni. Magyarország nem tartozik ezek közé, és Orbán szerint nem is realisztikus az olyan elképzelés, hogy Magyarország az évtized vége előtt bevezetheti az eurót. Jelenleg "jobb nem belül lenni" - idézte a lap a miniszterelnököt, aki "a legbátrabb nemzetnek" minősítette Észtországot, amiért január 1-jével az euróövezet tagjává vált. Orbán eddigi politikai pályájára visszatekintve a WSJ emlékeztetett arra, hogy az egykori ellenzéki diák 1989-ben követelte a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását.

"Azt mondja, politikai célja most az, hogy beteljesítse az ország békés antikommunista fejlődésének befejezetlen ügyét - hogy felszámolja az utolsó maradványait is annak, amit a még mindig a régi szocialista elit által dominált, korrupt kormányzati rendszernek tekint" - írta az amerikai üzleti lap. "Olyan kompromisszumokat kötöttünk, amelyek rossznak, illetve rövidlátónak bizonyultak" - mondta a kormányfő a korábbi időszakról, és hozzátette: húsz évet várt erre a pillanatra.

A lap kitért arra, hogy a magyarországi bírálók és az "egyre idegesebb szomszédok" szerint Orbán hatalomkoncentrációra törekszik, és "intoleráns rezsimet" épít. Ezzel kapcsolatban utalt a médiatörvény körüli polémiára, és idézte Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberálisainak vezetőjét, aki szerint a Fidesz mind nacionalistább retorikát alkalmaz, és ezt veszélyesnek tartja. Orbán azonban elutasítja ezeket az aggodalmakat - írta a WSJ, és idézte a kormányfőt, aki szerint "Európa többi része veszélyt lát a kétharmadban. Mi lehetőséget látunk benne. (...) Ha egy erős párt tiszteletben tartja a hatalommegosztást, a fékeket és egyensúlyokat, akkor nincs veszély".

Februárban jön az intézkedéscsomag

Orbán Viktor a lap szerint közölte, hogy kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. De - tette hozzá a lap szerint - még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak.

A WSJ és a Dow Jones üzleti hírügynökség által közösen készített interjúnak a Dow Jones által közzétett változatában ezzel kapcsolatban az is olvasható, hogy Orbán szerint "világossá kell tenni: senki nem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt". A kormány a munkanélküli-segélyre való jogosultság időtartamát ez év második felében csökkenteni kívánja, és ugyanakkor közmunka-lehetőséget kíván biztosítani ott, ahol kevés a munkahely.

A The Wall Street Journal megjegyzése szerint a piacok azt remélik, hogy a februári kezdeményezések bizonyítékot szolgáltatnak majd az állami kiadások szilárd és tartós csökkentésére. Az amerikai üzleti lap utalt arra, hogy tavaly Orbán figyelmen kívül hagyta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU jelentős állami kiadáscsökkentési javaslatait, ehelyett ragaszkodott választási ígéreteihez, ahhoz, hogy nem lesznek megszorítások, és csökkentette a személyi jövedelemadót, valamint a kis- és középméretű vállalkozások adóját. Hogy ezt kifizessék, és még így is teljesítsék az EU által igényelt deficitcélokat, súlyos átmeneti adókat vetett ki néhány olyan szektorra, amelyek legfőbb szereplői a nagy külföldi vállalatok. Szintén hatalmas összeget terelt vissza az állami kasszába a magánynyugdíjpénztárakból - ismertette a WSJ az eddigi gazdasági lépéseket. Az amerikai lap szerint Orbán hangsúlyozza, hogy célja a növekedés és a munkahelyteremtés.

"Legitim, hogy Magyarország saját nézeteket valljon"

"Legitim, hogy Magyarország saját nézeteket valljon, ne csak a költségvetési hiányra gondoljon, hanem a hosszú távú versenyképességre is" - mondta a miniszterelnök. Egyúttal azonban elismerte a piaci nyomás tényét: "a hitelességért folytatott küzdelem állandó" - idézte őt a lap. Orbán idén csökkenteni akarja az ország államadósságát, részben abból a pénzből, amelyet a magánnyugdíjpénztárakból terelt vissza, valamint azt is szeretné, ha a központi bank visszaadná az IMF-támogatás el nem költött részét - írta a The Wall Street Journal. A központi bankkal való viszonyáról a lap szerint azt mondta Orbán Viktor, hogy számos ponton nézeteltérésük van, különösen az eladósodottság csökkentésének módját illetően.

A kormányfő a lap szerint kiemelte, hogy az átmeneti adók szolgáltató szektorokat sújtanak, az ország gazdasági stratégiája ugyanakkor azokat a befektetőket támogatja, akik a termelő ágazatokban kívánnak munkahelyeket teremteni. A WSJ mindehhez hozzátette: a befektetők szkeptikusak, a magyar kötvények biztosítási ára magasba szökött, az ország adósságállománya a világon a kilencedik legkockázatosabb - magasabb a kockázata, mint az iraki adósságé -, a főbb hitelminősítők pedig a magyar kormányadósságot csak egy fokkal tartják jobbnak a bóvli kategóriánál.