A közlemény szerint a Mol a vizsgálatot arra vonatkozóan kezdeményezte, hogy a vásárlásokkal a horvátországi versenytörvények értelmében létrejött-e összehangolt magatartásra vonatkozó tiltott megállapodás.

Az ügy előzménye, hogy  Mol december 14-én ajánlatot tett közzé, amelynek értelmében 2800 kunát ajánlott a közkézen lévő INA-részvényekért, maximum 800 910 darabért. Az akkor ajánlott 2.800 kunás ár több mint 60 százalék prémiumot jelentett a Zágrábi Értéktőzsdén forgó INA részvényeknek a Mol ajánlatának bejelentését megelőző, decemberi 2-ai záróárához képest. 

Az ajánlat hivatalos bejelentése után 64 százalékkal, 2830 kunára nőtt a horvát INA részvényeinek árfolyama a zágrábi tőzsdén. Néhány nappal később, december 16-án a horvát nyugdíjalapok közölték, hogy az INA részvényeit a jó befektetési lehetőség miatt vásárolják 2.830 kunás áron. (Szakértők furcsállották, hogy korábban ennél 1000 kunával alacsonyabb áron nem kellett a papír az alapoknak.) 

A Reuters beszámolója szerint a horvát kormány azt mondta, hogy védeni akarja helyzetét az INA-ban, és támogatásáról biztosította a helyi befektetőket, akik INA-részvényt akarnak vásásrolni a tőzsdén. December 24-én az INA részvényei hároméves csúcsot döntöttek a zágrábi tőzsdén, a papír árfolyama 3.102 kunára (117 078 forint) ugrott.

Az INA 47,2 százaléka a Mol olaj- és gázipari vállalaté, 44,8 százaléka a horvát államé, a közkézhányad 8 százalék.