Az idén májusban készített GKIeNET felmérés szerint a 14 évnél idősebbek közül 3,596 millió honfitársunk töltött havonta legalább 1 órát internetezéssel. Ugyanekkor 1,075 millió volt azok száma, akik az adatfelvételt megelőző egy évben vásároltak valamit interneten keresztül, de az online vásárlást tervezők száma több mint kétszer ekkora volt.

Hogy mit vesz a magyar a neten? Az elektronikusan nem fogyasztható termékek közül ételt, élelmiszert, vegyiárut, telekommunikációs- és IT-eszközöket, ruhát és sportszereket, háztartási gépeket, lakásfelszerelést, irodaszert, autóalkatrészt, játékot, ajándéktárgyakat, és ha fizetni kell érte, minimálisan zenét, filmet, képeket. Némi túlzással szinte mindent, amit az offline világban is. Az elektronikusan fogyasztható dolgok közül utazási szolgáltatásokat, biztosítást, szerencsejátékot, pénzügyi- és e-egészségügyi szolgáltatásokat. Külön részpiacot alkotnak az általános apróhirdetések és aukciós portálok egyes szolgáltatásai, ahol az áruforgalomhoz nincs szükség kereskedőkre (csak a fogyasztók között történik értékcsere).

GKIeNET

Az online áruházak forgalma tavaly robbanásszerűen nőtt és az utazási és biztosítási szolgáltatások nélkül is elérte a 99 milliárd forintot, idén pedig várhatóan 130-135 milliárd forintig emelkedik (ebben az értékben a GKIeNET módszertani okokból nem szerepelteti az utazási és biztosítási szolgáltatásokat, vagyis a teljes netes forgalom ennél nagyobb). Érdekes, hogy az átlagos vásárlási érték tartósan 10 ezer forint körül alakul, ami az átlagos fogyasztói kosarat tekintve jóval magasabb érték, mint a hagyományos boltokban. Ezért aki online bolt üzemeltetésre adja a fejét, számíthat rá, hogy a betérő vásárló jóval többet fog elkölteni nála, mint egy hagyományos kiskereskedelmi üzletben.

Ha az élelmiszerboltokat és online rendeléseket felvevő éttermeket figyelmen kívül hagyjuk, amelyek szinte kizárólag saját személyzettel szállítják ki a megrendelt árut, kiderül, hogy a kézbesítést többnyire (58 százalék) futárszolgálatokkal oldják meg. Beszédes, hogy a Magyar Posta mindössze 1 százalékos részt tudhat magáénak ebből a piacból, és ez évek óta nem változik.

Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója szerint az egyre bővülő kínálat és az olcsóság reményében mind többen keresnek termékeket az interneten. A piac túl van a gyermekbetegségein (a lassú kiszállításon, a megrongálódva megérkező vagy éppen elvesző, ellopott termékeken, a gyenge reklamációs ügyintézésen, a bonyodalmas fizetési módszereken stb.) ami azt eredményezte, hogy mára elég erős bizalom alakult ki az online kereskedelmi szolgáltatások iránt. A vásárlók elfogadható árú termékeket és többségükben jó szolgáltatásokat kapnak, hiszen webes környezetben a különböző fórumokon, közösségi oldalakon gyorsan híre megy, ha valamelyik kereskedő nem úgy teljesít, ahogy vállalta. Érdekes azonban, hogy míg az e-kereskedelemben a kézzelfogható termékekért nem szívesen fizetnek bankkártyával, addig az e-szolgáltatásokért minden gond nélkül.

A tavalyi e-kereskedelmi forgalom a teljes kiskereskedelmi volumennek több mint 1,6 százalékát adja, az idén várható kábé 135 milliárd forintos forgalom pedig láttatja, hogy az online kereskedőknél nincs gazdasági válság. A makroszintű változások már érezhetők, különösen néhány szegmensben, a műszaki cikkeknél, a ruházatnál, az élelmiszereknél vagy a játékoknál. Még akkor is, ha (különösen az offline diszkont és outlet piacot erodálva) egyelőre csak pár százalékot sikerült elcsípni – szögezte le Kis Gergely

Összességükben már a 2009-es adatok is az átlagosan több mint napi 1000 látogatót vonzó áruházak dominanciáját jelezték, a forgalom mintegy 90 százaléka realizálódik ezeknél a vállalkozásoknál. Az elmúlt két évben történt változások, illetve az idei várakozások alapján a leglátogatottabb áruházak piaci helyzete stabil, s ez várhatóan a jövőben is megmarad, sőt még javulni is fog. Azaz a hazai webáruházak piacára továbbra is a magas piaci koncentráció lesz jellemző. A 100 millió forintot meghaladó forgalmú cégek, amelyek számukat tekintve az online kereskedelmi piac 3 százalékát adják, a teljes piaci forgalom több mint 90 százalékát tudhatják magukénak.

Korábban az e-kereskedelem legnagyobb kerékkötője maga az e-kereskedelem volt, mert a gyenge szolgáltatásaival elriasztotta a vásárlókat – mondta Hankó Tamás a JátékNet.hu online játékkereskedés ügyvezető igazgatója. Hiányoztak a megfelelő fotók, nem volt megfelelő tájékoztatás a termékekről, nehéz volt keresni és a vásárlási, kiszolgálási folyamat sem volt világos.

Később ez úgy változott meg, hogy az emberek, különösen a műszakicikk-vásárlók az interneten kikerestek egy nekik megfelelő terméket, összehasonlították az árakat, aztán elmentek a boltba, körbetapogatták az árut. Ha tetszett, és online olcsóbb volt, akkor az e-kerkeskedésben megvették. A kezdetben a műszaki cikkek által uralt online piac szépen lassan megváltozott, olyannyira, hogy az idén először az FMCG részaránya már magasabb volt, mint az elektronikai termékeké.

Az online játékkereskedelem is a hagyományos utat járta be. Egészen kis vállalkozások próbáltak a neten megélni kiépült offline hátér nélkül. Később a forgalmuk növelése érdekében a való világban már létező játékboltok is megjelentek az e-piacon. A nagyobb, már bejáratott kereskedések a legóvatosabbak, hiszen az online kínálatuk megjelenése a saját piacukat erodálná a diszkont áron kínált termékekkel. A vegyes (online és offline) profil azonban végül lehet, hogy megtalálja a maga működési modelljét. A Bookline.hu például a neten indult, s az itt keresett pénzből kezdett el offline boltokat is nyitni.

Az e-kereskedelem lassan felnő. Multimilliárdos játéktér

JátékNet.hu

Még mindig erős ugyanis az igény a termék kézbevételére. Ezt mutatja, hogy nagyon sokan kérik a személyes átvételt a cég telephelyén. Ezért bár kezdetben nem gondolták, hogy egy raktáron kívül más egyebet is kellene üzemeltetniük, ma már kifejezetten a sok személyes látogató miatt bemutatótermet is kialakítottak, ahol a vásárló megnézheti, hogy a 43 centiméteres Teddy maci akkora-e, mint amit a weboldalon szereplő kép alapján gondolt – mutat rá ez elektronikus vásárlás egyik fő dilemmájára Hankó Tamás.

A plázákban lévő boltok nagyjából 50 százalékos marzsokkal dolgoznak, míg az online boltok 30 százalék mellett is jól megélnek. Ez nem csak annak köszönhető, hogy nem kell magas helyiségbérleti-díjat fizetniük, hanem az innovatívitásuknak is. Márpedig az innováció a legtöbbször nem kerül pénzbe – vélekedik a JátékNet.hu ügyvezetője. A kreativitás sok mindenben megmutatkozik, az árubeszerzésben, a hírverésben, az online boltok vásárlókat segítő fejlett ergonómiájában, üzleti intelligenciájában. Ha például elmegyek a nagykereskedésbe, és tudni szeretném, hogy egy adott termékből milyen volt a fogyás és van-e nálunk készleten, elég, ha az okostelefonommal leolvasom a vonalkódját, és máris visszakapom a beszerzéshez nélkülözhetetlen információkat. Amikor elindítottuk ezt a vállalkozást a kereskedelmi és internetes tapasztalatainkon kívül tulajdonképpen csak egy kanapé meg egy laptop volt hozzá. Ma már viszont egy jól átgondolt és eléggé kiforrott rendszerben dolgozunk, amelynek működőképességét a vásárlók a gyorsan növekvő forgalmon keresztül igazolják vissza – mutat rá Hankó Tamás az amatőrből profivá válás eredményére.

Az online vásárló közönség gyakran nem is tudja, hogy ma már komoly üzleti intelligencia segít abban, hogy a legkönnyebben megtalálja a keresett árut, sőt még azt is, aminek a megvásárlására eddig nem is gondolt, pedig titkon vágyott rá. A vásárlói elégedettségről a hatékony keresőrendszer, a jó áruismertetés, az egyértelmű fizetési folyamat, a nyomon követhető kiszállítás és a hatékony reklamációkezelés, ügyfélszolgálat a felelős elvileg. A gyakorlatban azonban manapság már olyan szoftverek segítik a vásárlást, amelyek szinte lesik a vásárló minden kívánságát.

GKIeNet

A legsikeresebb hazai e-kereskedelmi portálok közül jó pár (köztük az "Év internetes kereskedője 2010" verseny dobogósai: Booklin.hu, E-digital.hu, JátékNet.hu) egy magyar rendszer, a Scarab Cloud felhasználója. Androczky Gabriel a fejlesztő Scarab Research cég igazgatója szerint ez a rendszer olyan, mintha az üzletben a boltos végigkísérné a kuncsaftját a vásárlása során. Ahhoz, hogy a szolgáltatás hatékonyan működjön a vásárló befektetésére is szükség van. Ha többször visszatér egy üzletbe, és ott az őt érdeklő termékek után kutat, a Scarab Cloud megismeri böngészési szokásait és érdeklődését. Így a kereséseknél egyre inkább az adott vásárló igényeinek megfelelő termékeket tudja felkínálni. Sőt arra is képes, hogy más vásárlók profiljával is összehasonlításokat végezzen, s olyan termékeket is bemutasson, amelyek a hasonló preferenciájú vásárlók érdeklődését felkeltették. Ezzel a módszerrel a vásárlási folyamat hatékonyabbá válik, s az intelligens termékkínálat eredményeként 10-30 százalékkal megnő a forgalom.

Természetesen a piacon más sikeres rendszerek is vannak. A szintén magyar Gravity R&D kft. például már a nemzetközi piacok meghódítására készül kockázati tőkésekkel meg egy sor szakmai és üzleti elismeréssel a háta mögött. A Scarab Cloudhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó Gravity Reco nevű szoftverük (felhasználói között van többek között a Vatera.hu és a LiveJamin.hu is) magját egy olyan algoritmus család képezi, amely a legjobb eredményt érte el az egyik legnagyobb nemzetközi adatbányász versenyen, a Netflix Prize-on. Míg a Scarab New Yorkban, a Gravity R&D Berlinben és Londonban vetette meg a lábát. Sőt terveik szerint hamarosan képviseletet nyitnak az Egyesült Államokban, Kínában és Törökországban is. Az e-kereskedelemmel a magyarok úgy látszik, nem csak az e-boltokban tudnak pénzt keresni.