Miközben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény hatályba lépése, valamint a pénzügyi felügyelet októberben közzétett körlevele hatására jelentősen nőtt a kgfb-piac átláthatósága, az idei kampány is tartogat olyan új, megoldásra váró fogyasztóvédelmi problémákat, amelyekre a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) is igyekezett felhívni a figyelmet.

Az idei kampányban az eddigi éveknél jóval egyértelműbben szakadt szét a biztosítók mezőnye: a kötések listáját vezető három szereplő jóval maga mögé utasítja a többieket. Az átlagdíjak esése a tavalyi 24-ről alig 15 ezer fölött állt meg az idén, ami az eddiginél is szélesebb kört ösztönöz váltásra. A piaci részeredmények alapján már jóval meghaladta az egymilliót az idei váltók száma, így – mivel az összes szerződés 40 százaléka az utolsó héten jön létre, minden esély megvan arra, hogy az idei váltók száma megközelíti majd a 2 milliót.

A jelentős díjcsökkenés azonban az egész szektor jövedelmezőségét aláássa, amit egyes biztosítók már csak a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével tudnak kompenzálni. Ez nehézkesebb, illetve a megszokottnál hosszabb ügyintézést is eredményezhet. Ezért az elkövetkező időszakban tovább nőhet a biztosítási alkuszok szerepe, akikre az ügyfelek ilyen esetekben is támaszkodhatnak.

További nehézséget okoz, hogy az idei 60 napról jövő januártól 45 napra csökken a kötelező biztosítás befizetéséhez kapcsolódó türelmi idő. Mindez azt is jelenti, hogy a biztosítóknak fél hónappal kevesebb idejük lesz az új szerződések feldolgozására és a csekkek kiküldésére. Annak az autósnak, aki február 14-ig nem rendezi majd első aktuális számláját, a törvény rendelkezése alapján felmondják a szerződését, vagyis kötelező biztosítás nélkül marad, és ennek felelőssége kizárólag őt terheli. Ezért az új, rövidebb határidő megfelelő kommunikációja fontos feladat lesz minden biztosítónak, alkusznak és szakmai szövetségeknek.

Bár a kampány elvileg már 400 ezerrel kevesebb autósnak szól, mint az előző, a szemfüles piaci szereplők – élve a jogszabály által nyitva hagyott lehetőséggel – akár 8-10 hónappal előre is felajánlják az autósoknak biztosításuk halasztott határidejű átkötését.

„Ezzel a lehetőséggel valódi előny szavatolása nélkül a tévedési lehetőségek eddiginél jóval szélesebb spektruma nyílik meg, miközben az esetleges figyelmetlenség felelőssége továbbra is az ügyfeleken marad. Ha ugyanis például tévedésből az ügyfél januári határidővel vált biztosítót, új szerződése nem léphet érvénybe, miközben a régi díj-nemfizetés miatt megszűnik, ő pedig magas fedezetlenségi díjat, károkozás esetén pedig akár élethosszig tartó kártérítést fizet.– hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. 

További tisztázatlan helyzetet eredményez, ha a biztosítási évfordulóig megváltozik az autós bármely, a most kiszámolt tarifáját befolyásoló tényezője (ilyen például a lakóhely, vagy a bónuszfokozat). Ilyenkor ugyanis máris érvényét veszíti a jelenleg szerződésbe foglalt díj. Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy az új feltételek mellett egy másik biztosító díja válik kedvezőbbé, az alkuszcégek azonban ebben az esetben már nem érvényesíthetik az árgaranciát, az ügyfél tehát rosszabbul jár.

Minden ilyen esetben az ügyfélnek kell azt is nyomon követnie, hogy mikor érkezik el az évforduló. Addig ugyanis a most érvényes biztosítási díjat kell fizetnie, függetlenül a következő időszakra kiszámolt tarifától, ami szintén sok félreértésre adhat alkalmat.

„Az idén 400 ezer, jövő ilyenkor azonban már akár közel egymillió autós is évközi váltó lesz, akit érinthet a fenti probléma” – folytatja Papp Lajos. A FBAMSZ ezért a közelmúltban a felügyeletnél kezdeményezte, hogy minél hamarabb szorítsák vissza (akár jogszabályokkal is) a bizonytalanságokat okozó anomáliákat.

Sürgető a vállalati felelősségbiztosítások helyzetének rendezése is. A kgfb-piac mellett a független alkuszok jelenléte a vagyon- és felelősségbiztosítások területén különösen meghatározó, ahol a kgfb-hez hasonlóan a szabályozás mielőbbi módosítást kívánják elérni.

A közelmúlt szomorú fejleményei is rávilágítottak, hogy az uniós országok általános gyakorlatának megfelelően kockázatarányos felelősségbiztosítási kötelezettséget kell előírni a környezetre veszélyes tevékenységet végző vállalkozások számára is. Ma Magyarországon az évi 5-6 milliárd forintos árbevételű nagyvállalatok felelősségbiztosítási fedezete átlagosan alig haladja meg a tíz millió forintot, miközben ez az összeg döntően az önrész mértéke kellene, hogy legyen. „Az alulbiztosítottság óriási, miközben a vörös iszap katasztrófa felhívta a figyelmet, hogy a hatályos környezetvédelmi törvény mellett sürgősen változtatásra van szükség a kötelező felelősségbiztosítási területén is” – hangsúlyozta Papp Lajos.