A különadó pontos hatásait még vizsgálja a Magyar Telekom
Az év első 9 hónapjában a Magyar Telekom árbevétele 5,8 százalékkal, míg nettó eredménye 15,6 százalékkal esett vissza 2009 hasonló időszakához képest. Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a harmadik negyedévben már megmutatkoztak a gazdasági fellendülés első jelei. A távközlési szektorra is kivetett különadó jelentősen befolyásolja Magyar Telekom eredményeit, melynek jövő évi pontos hatásait még vizsgálja a társaság.
A bevételek 5,8 százalékkal 452,6 milliárd forintra mérséklődtek 2010 első kilenc hónapjában 2009 azonos időszakához képest. A csökkenés oka elsősorban az, hogy a hangalapú vezetékes és mobil bevételek mindhárom országban csökkentek, valamint mérséklődtek a magyarországi adat bevételek is.
A visszaesést részben ellensúlyozta a magyarországi TV, mobil internet valamint rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek növekedése. A forint erősödése miatt azonban a nemzetközi leányvállalatok forgalma forintban számolva kisebb mértékben járultak hozzá a csoport bevételeihez (2010 első kilenc hónapjában a forint 3,0 százalékkal erősödött a macedón dénárhoz és 2,6 százalékkal az euróhoz képest).
Az EBITDA 7,6 százalékkal 186,9 milliárd forintra csökkent, az EBITDA ráta pedig 41,3 százalék volt. A vizsgálattal kapcsolatos költségek valamint a végkielégítéssel kapcsolatos költségek, elhatárolások és céltartalék visszaforgatások nélkül számolva az EBITDA 7,5 százalékkal mérséklődött.
Nettó eredmény: 15 százalékos visszaesés 9 hónap alatt
A társaság részvényeseire jutó eredmény (nettó eredmény) 15,6 százalékkal, 67,4 milliárd forintról 56,9 milliárd forintra mérséklődött. A csökkenés oka elsősorban az EBITDA mérséklődése és a nyereségadó emelkedése, amit csak részben ellensúlyozott a nettó pénzügyi költségek csökkenése. A nettó pénzügyi költségek csökkenése az időszaki átlagos kamatláb jelentős csökkenésének és az átlagos nettó hitelállomány csökkenésének együttes eredménye.
A nyereségadó ugyanakkor nőtt a halasztott adó kötelezettség egyszeri, 5,2 milliárd forintos növekedése miatt. A növekedés oka, hogy a 2010. júliustól hatályos macedón adóváltozások következtében az eredménytartalék azon részére, mely várhatóan osztalékként külföldi illetőségű tulajdonosok részére kerül kifizetésre a jövőben, nyereségadót kellett elszámolni. Az alacsonyabb adóalap és az év elejével megszűnt magyarországi szolidaritási adó nyereségadó csökkentő hatása nem tudta ezt a növekményt ellensúlyozni.
A készpénztermelés javulásának köszönhetően a nettó adósságállomány a 2009. szeptember végi 284,3 milliárd forintról 2010. szeptember végére 278,4 milliárd forintra mérséklődött. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2010. szeptember végén 32,3 százalék volt.
Mit mond a vezérigazgató?
Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott: „Harmadik negyedéves teljesítményünk tükrözi, hogy az időszak során megmutatkoztak a gazdasági fellendülés első jelei. Előretekintve megállapítható, hogy a távközlési szektorra is kivetett különadó jelentősen befolyásolja eredményeinket. A társaságunk által 2010-ben fizetendő különadó teljes összege várhatóan körülbelül 27 milliárd forint lesz, és várhatóan érinti majd az EBITDA-t is. A különadó 2010-es évet követő időszakra vonatkozó pontos hatását jelenleg vizsgáljuk.
A kormányzati megtakarító intézkedések, melyek következtében korábban 5-7 milliárd forintos negatív hatással számoltunk a 2010-es árbevételünk és EBITDA-nk tekintetében is, kisebb nagyságrendű hatással lesznek idei eredményeinkre, azonban befolyásolják majd a következő évek eredményeit is. Következésképpen, a 2010-es bevétel- és rendkívüli tételek (és a különadó) nélkül számított EBITDA csökkenése a korábban várt 6-8 százalékos illetve 7-9 százalékos sávon belül, várhatóan a 6-8 százalékos sáv esetén inkább a 6 százalékhoz, míg a 7-9 százalékos sáv esetén a 7 százalékhoz közeli érték lesz. CAPEX tekintetében megerősítjük azon szándékunkat, hogy a 2009-es szinthez képest 10 százalékkal kevesebbet költsünk 2010-ben beruházásokra.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.