Hol és mikor lesznek a nagy kereskedelmi nyitások?
Az idén inkább figyelnek és kivárnak a kereskedelem ingatlanpiaci szereplői; a fejlesztések felfutása csak jövőre kezdődhet a piacon – derül ki Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője, az Ablon által készített felmérésből.
„Nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban is alábbhagyott a plázaépítési láz. A felméréseink azt mutatják, hogy az idei év inkább a kivárásról szól. Az elmúlt évek ingatlanátadási hulláma (bár piaconként eltérően) az öt-hat évvel ezelőtti szintre esik vissza idén az előrejelzések alapján” – foglalta össze a plázák, bevásárlóközpontok, hipermarketek, diszkontláncok, illetve egyéb kereskedelmi egységek régiós piacának állapotát Lovro Adrienn, az Ablon Group magyarországi ügyvezető igazgatója. Az Ablon Group a régióban még Csehországban, Lengyelországban és Romániában van jelen az ingatlanfejlesztési üzletben.
Az Ablon régiós felmérésének adatai szerint Lengyelországban például mindössze 247 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlant adtak át az idei év első hat hónapjában, szemben 2009 első felével, amikor a 430 ezer négyzetmétert is meghaladta ez az érték. A lengyeleknél azonban jövőre már komolyabb fellendülés várható, nagyjából 790 ezer négyzetméter új kereskedelmi terület piacra lépését prognosztizálják a következő másfél évben.
Néhány ország kiskereskedelmi forgalma (2009/2010, százalék)
Forrás:Eurostat |
Csehország ma már uniós átlag felett teljesít a kereskedelmi ingatlanok piacán: az ezer vásárlóra jutó bevásárlóterület eléri a 190 négyzetmétert. Itt nem feltétlenül lehet a válság számlájára írni a fejlesztések visszaesését. Idén csupán 120 ezer négyzetméternyi kereskedelmi terület átadása várható Csehországban, ami tíz éve a legrosszabb adat. „A nagy diszkontláncok néhány éve még nem tették volna be a lábukat 30 ezer főnél kisebb városokba, ma már viszont több, ötezer lélekszám alatti településen is megjelentek” – mondta Lovro Adrienn.
Az említett piacokéhoz hasonló visszaesés volt tapasztalható az elmúlt időben a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon is. Idén legfeljebb néhány tízezer négyzetméternyi terület átadása várható, a komolyabb nyitásokra 2011-ig várni kell. A fejlesztők óvatossága nem véletlen, hiszen a magyar lakosság köztudottan árérzékeny, ami megjelenik a vásárlási szokásokban is. A kiskereskedelmi forgalom az idei első félévben mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A román kereskedelem viszont még elbírja a bővülést: 2010 első felében ugyanis olyan nemzetközi befektetőcégek kezdték meg a fejlesztési lehetőségek felmérését, amelyek a román piacon ma még nincsenek jelen, mindemellett több diszkontlánc is folytatja a terjeszkedést.
A logisztikai és irodapiachoz hasonlóan a kereskedelem esetében is egyre rugalmasabb bérleti kondíciókkal próbálják megtartani bérlőiket a tulajdonosok. A magyar piacon a bérleti díjak a válság előttinél jóval alacsonyabb szinten, de stabilizálódtak idén.
A bevásárlóközpontok bérleti díjai 20 és 60 euró között mozognak négyzetméterenként. A Váci utca és az Andrássy út ugyan továbbra is első számú célpont a kiemelt márkák számára, a bérleti díjak azonban itt is csökkentek. Jelenleg a Váci utcában 60-110 euró között mozog a négyzetméterenkénti bérleti díj, az Andrássy úton pedig 40-50 eurót kérnek egy négyzetméterért. A kereskedelmi ingatlanok piacán a bérleti díj csökkenése a kiemelt lokációkon 10 százalék körüli, míg az egyéb helyeken az 50 százalékot is meghaladhatja a válság előtti szinthez képest.
Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol ugyancsak a tavalyi zuhanást követően az árak stabilizálódnak. Az „A” kategóriás ingatlanok esetében a bérleti díj az első félévben átlagban és négyzetméterenként 80-85 euró körül mozgott, szemben a tavalyi, 10-20 százalékkal magasabb árral. A lengyelnél alig árnyalatnyival olcsóbb a román piac. Bukarestben ma havonta és négyzetméterenként 70-85 eurót kérnek, szemben a 2008-as négyzetméterenkénti 100-115 eurós árral – derült ki az Ablon regionális felméréséből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.