Orbán Viktort az önkormányzati választásokon aratott erőteljes Fidesz-győzelem 2014-ig megszabadította a választási nyomástól. A figyelmét fordíthatja most már a költségvetésre, amely jelenleg az ország adósosztályzatát kockáztatja – írta kommentárjában a Bloomberg hírügynökség. Figyelmeztetett arra is – minként az üzleti világsajtó befolyásos orgánumai közül igen sok –, hogy a nagy hitelminősítők már belengették leminősítési szándékukat arra az esetre, ha a Fidesz-kormány nem áll elő hiteles gazdaságpolitikai megoldásokkal a költségvetési hiánycél elérése érdekében. Azaz vége a választások miatt eddig fenntartott „kegyelmi időszaknak”. Orbán Viktor pár napja az azóta budapesti főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnak azt üzenete, hogy „ne vacakoljon”. Most neki üzenik ugyanezt.

A Fidesz eredeti elképzelései szerint növekedésösztönző gazdaságpolitika vette volna át a megszorítások helyét, de mára kiderült, hogy ennek nem sok esélye van az Európai Unió által kikényszerített 3 százalék alatti hiánycél mellett. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a hétvégi szegedi közgazdász-vándorgyűlésen ki is jelentette: a kormány rádöbbent, hogy a 3 százaléknál nagyobb deficitnek súlyosabb következményei lennének, mint a 3 százalék alattinak. Némi gazdaságélénkítés persze lesz, de elsősorban uniós pénzekből, s kevésbé állami megrendelésekre alapozva, hiszen az államapparátuson és az önkormányzatokon százmilliárdokat kellene megtakarítania a kormánynak.

Matolcsy és Orbán. Lépéskényszer

MTI

Az egyensúlyi lépések pedig elkerülhetetlenek, hiszen az IMF-hitel még megmaradt részét már csak ma hívhatnánk le, de aligha tesszük, s újabb megállapodásra nincs is kilátás a közeljövőben. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege például azt közölte, hogy nem ért egyet azokkal a piaci szereplőkkel, akik szerint a kormány a helyhatósági választások nyomán új hitelprogramot kívánna kötni a Nemzetközi Valutaalappal. „Ez nem illene bele egy olyan kormány karakterébe, amely kifejezett jövőbeni célként határozta meg a nemzetközi szervezetektől független gazdaságpolitika folytatását” – írták. A ház szerint ugyanakkor nem kétséges, hogy az IMF továbbra is kész és képes segíteni Magyarországnak, akár egy új elővigyázatossági hitelkeret hozzáférhetővé tételével, akár a jelenlegi egyezmény meghosszabbításával. A Fidesz-kormány azonban valószínűleg csak akkor keresné meg ismét a valutaalapot, ha „a finanszírozási piacok súlyos stresszhelyzetbe kerülnének, és nem előbb”.

Az egyensúlyhoz a már bevezetett bankadó és a kilátásba helyezett energetikai cégeket sújtó adó bevételein kívül jelentős megtakarításokra is szükség van. Az állam kiadásainak további lefaragása mellett az önkormányzatok költségvetésének megkurtítására is sor kerülhet, ami most már a korábbiaknál lényegesen kisebb ellenállás mellett lenne kivitelezhető a szinte egységesen narancssárgába borult településeken.

Csakhogy vannak, akik úgy vélik, hogy a kormány nem elsősorban a kiadások lefaragásával, hanem a bevételek növelésével igyekszik egyensúlyt teremteni. Barta György, az Intesa SanPaolo közgazdásza is közéjük tartozik, aki a Businessweeknek arról beszélt, hogy várakozásai szerint a kormány ugyan a kiadási oldalon is hoz intézkedéseket, de mégis úgy tűnik, hogy a jövő évi hiánycélt elsősorban a bevételek emelésével kívánja elérni. És éppen ez az, amit az EU és a minősítő cégek nem fognak szeretni – fejtette ki az elemző.

A kormánynak mindezek mellett meg kell küzdenie a forintárfolyam gyengülésének állandóan fenyegető rémével is. A hétvégi szegedi közgazdász-vándorgyűlésen Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kijelentette, hogy nincs tér az érdemi kamatcsökkentésre, mert a vágás meggyengíthetné a forintot, ami pedig a devizaadósságon keresztül növekvő terheket rakna a háztartásokra. A deviza-visszafizetések emelkedése megnehezítené a gazdaság gyógyulását és veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást – fejtette ki az alelnök. A forint iránti bizalom egyelőre megvan, hiszen 3,8 százalékkal erősödött az euróval szemben az elmúlt egy hónapban, s ez a legmagasabb érték a 170 deviza között, amelyeket a Bloomberg figyel. Ugyanakkor – mint Karvalits Ferenc is sürgette – a kormánynak csökkentenie kellene az éves GDP csaknem 80 százalékának megfelelő államadósságot, mert ez magasan tartja a finanszírozási kiadásokat, s megterheli a gazdasági fellendülést.

Orbán Viktor és a Fidesz közvetlenül az önkormányzati választások előtt azzal kampányolt, hogy hamarost bevezetik a 16 százalékos egységes szja-kulcsot és intézkedéscsomaggal (amelyet fideszes képviselők már be is nyújtottak) segítenek a bajba jutott devizahiteleseknek átvészelni a nehéz időket. Ha nem akarják kitenni magukat az ellenzék támadásának és nem akarják elveszíteni a beléjük fektetett jelentős bizalmat, az ígéreteket kénytelenek lesznek beváltani, ami további kiegyensúlyozandó terhekkel jár. Így aztán nem sok idő maradt a tétlenségre. Meglehet, Orbán Viktor új embert választ Matolcsy helyett a gazdasági egyensúlyi pont megtalálásához, kialakításához. Erre egyre nagyobb esély látszik azok után, hogy a Fidesz-körökben mindig jól értesült Magyar Nemzet a gazdasági miniszter leváltását megpendítő hírt jelentetett meg hétfőn, ma pedig már Kaotikus viszonyok Matolcsy körül című írással folytatta a történetet. A miniszter már az első megnyilvánulásra dühösen reagált, mondván, „koncepciózus támadássorozat folyik ellene a sajtóban és a sajtó mögötti politikai életben”, és Orbán Viktor bizalma töretlen. A piacnak jobban tetsző, kevésbé konfrontatív és kevésbé az „álmodozásairól” híres miniszter kinevezését azonban befektetők és az ország finanszírozására legnagyobb hatással lévő partnerek pozitív üzenetként is felfoghatnák.

Minden vita, borús előrejelzés és információhiány ellenére is a piac egyelőre pozitívan viszonyul Magyarországhoz amiatt, hogy Orbán Viktor az önkormányzati választások megnyerésével szabad kezet kapott a szükséges intézkedések kivitelezéséhez. Az ötéves CDS (törlesztéskockázati) felárak 11 bázisponttal 301 pontra estek a CMA Datavision adatai szerint, s ez a legalacsonyabb érték június óta. Nem csoda, hogy a Bloomberg által idézett párizsi feltörekvő piaci elemző, Guillaume Tresca a Credit Agricole CIB ügyfeleinek küldött feljegyzésben a következőt írta: „Arra számítunk, hogy először kevesebb populista döntést látunk majd, és aztán az első lépéseket az IMF-fel való tárgyalások felé.” E remények talán nem válnak maradéktalanul valóra, de a következő időszakban minden emberi számítás szerint több pragmatizmust, illetve kevesebb konfrontatív lépést és szimbolizmust kapunk a kormánytól. De a Fidesz és Orbán Viktor már többször rácáfolt a lefutottnak hitt forgatókönyvekre.