KPMG: 144 milliárd euró beruházás kellene a régió árampiacán
A közép-kelet-európai régióban 144 milliárd euró beruházásra van szükség a következő tíz évben a kis hatásfokú erőművek lecseréléséhez és az életszínvonal emelkedéséből fakadó növekvő áramfogyasztás kielégítéséhez - összegezi a KPMG legfrissebb tanulmánya.
A "Kelet-Közép-Európa árampiacának fejlődési lehetőségei" címet viselő dokumentumban az áramfelhasználás 25 százalékos növekedésre számítanak a tanulmány készítői. A gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett ugyan az áramfogyasztás, de a kereslet várható emelkedése miatt a jelenleg meglévő 120 gigawatt kapacitást 21-42 gigawattal növelni kellene. Egyúttal 54 gigawatt teljesítményű elavult erőművet kellene lecserélni.
Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának globális és közép-európai vezetője úgy véli, hogy a térség áramfelhasználása jelentős növekedés előtt áll, hiszen az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás mindössze 57 százaléka a nyugat-európai értéknek.
Mivel a térség országaiban korlátozott összetételű és mennyiségű tüzelőanyag áll rendelkezésre, ezért az atomerőművek bővítése illetve építése minden bizonnyal előtérbe kerül - olvasható a tanulmányban. Magyarország, Csehország, Litvánia, Bulgária, Szlovákia és Románia már döntött a nukleáris kapacitás bővítéséről. A térségben 14 új reaktor telepítésének előkészületei folynak, amelyek összes kapacitása 21,5 gigawatt, amely a jelenlegi kapacitás megduplázását jelentené.
A tanulmány készítői szerint ugyanakkor az európai uniós direktívák, a társadalmi és környezeti elvárások miatt a térségben valószínűleg jelentős mértékben nő a megújuló energiaforrások szerepe az áramtermelésben. A hatékony és minimális költségű energetikai fejlesztések érdekében átlátható szabályozás és hosszú távú tervezhetőség szükséges - hívják fel a figyelmet a tanulmány készítői.
A KMPG szakértői arra is rávilágítanak, hogy a kormányok és az iparági stratégák egyre összetettebb nehézségekkel szembesülnek. Ezek közül kiemelkedik az ellátás biztonságának kérdése, az egyre magasabb környezeti normáknak való megfelelés, az áram árát érintő kérdések, és a projektek hosszú távú finanszírozhatóságának megoldása a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben. Ságodi Attila, a KPMG energetika és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere szerint a kormányoknak hosszú távra szóló, integrált stratégia alapján kell cselekedniük, mert csak így remélhető, hogy a költséghatékony gazdasági megoldások haszna társadalmi szinten is megjelenik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.