Az üzleti szféra üzenete Orbánnak: első a gazdaság!
A gazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői megelőlegezték a bizalmat az Orbán-kormánynak, és abban reménykednek, hogy az osztogatás helyett a gazdaság dinamizálására koncentrál az új kabinet. Az üzleti szféra képviselői szerint a fenntartható gazdasági növekedés érdekében ezúttal nem lehet tovább halogatni a strukturális reformokat.
Legelőször is a gazdaságot kell rendbe hozni, minden csak ez után következhet – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A döntően kis- és középvállalkozásokat képviselő szervezet szerint most nincs helye a „szociálpolitikai osztogatási mechanizmusoknak”. Ebbe a hibába eddig minden kormány belecsúszott, csupán az átmeneti Bajnai-kormány volt kivétel, amely többek között a közszolgálati bérek és a nyugdíjak kifizetésének szigorításával kezelte a válságot.
Ezzel az iránnyal a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is egyetért: az államháztartási hiány lefaragásának tavaly elkezdett programját folytatni kell, s az államadósságot finanszírozó bel- és külföldi befektetőkre figyelemmel ajánlatos az új kormánynak azonnal megkezdenie a tárgyalásokat az IMF-fel és az Európai Unióval – mondta nem sokkal a választások második fordulója után Futó Péter, a szervezet elnöke.
Reformkényszer
Az MGYOSZ-nek konkrét tippje is van, hogy hol lehetne kezdeni a srukturális átalakításokat. A kétharmados Fidesz-többség nyomán azonnal elkezdhető az önkormányzati reform, az önkormányzatokhoz rendelt kötelező feladatok felülvizsgálata mellett – mondta nem sokkal a választások második fordulója után Futó Péter. Az MGYOSZ elnöke szerint az önkormányzatoknál éppúgy meg kell követelni a méretgazdaságossági szempontokat, mint bármely más, társadalmi feladatokat is ellátó intézménynél, ezért az önkormányzati szolgáltatásoknál – például óvoda, iskola, egészségügy – a kistérségi, illetve megyei méretekből kell kiindulni, s ugyanez érvényes az önkormányzati beruházásokra is.
„A legfontosabb dolog a gazdaság beindítása, hiszen az országnak a felhasználható források növelésére van szüksége, márpedig forrásokat egyedül a gazdaság teremt, minden más rendszer csak felhasználja azokat. Továbbá ne feledjük, hogy lényegében ez a foglakoztatás bővítésének módja is” – mondta a hvg.hu-nak Fodor István, az államfő által létrehozott Bölcsek Tanácsának tagja. A másik fontos tennivaló, a gazdaság és az ország működésének „tisztábbá tétele”, vagyis a korrupció elleni küzdelem. „A hivatalos nyilatkozatokból látszik, hogy ezekben a fő csapásirányokban gondolkodik az új kormány is. Persze ezen a ponton a konkrétumok még nem ismertek, de még nem is lehetnek azok, hiszen még a végrehajtó intézményrendszer átalakítása is csak most kezdődött” – hangsúlyozta a svéd Ericsson magyar leányvállalatának volt elnök-vezérigazgatója. Szerinte az eddig megismert fontosabb prioritások, úgy mint a közbiztonság, az egészségügy, a jövőt nemzedékének ügyei a helyükön vannak.
Azokat a területeket, amelyeken sürgősen változásokra van szükség, a német tulajdonú cégek kamarája is nevesítette már jó ideje: a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a bürokrácia leépítése, a jogbiztonság biztosítása, az átláthatóság növelése, az uniós piaci és versenyszabályok betartása. Brennauer szerint most olyan konkrét intézkedéseket kell gyorsan és következetesen végrehajtani, amelyek egy hosszú távon megbízható és összehangolt stratégiába illeszkednek.
„A közvetlen külföldi tőkebefektetések stratégiai jellegű döntéseken alapulnak. Az új beruházások nem maradnak el azonnal, a meglévő magyarországi egységek sorsáról nem azonnal döntenek, ha rövid távú nehézségek merülnek fel. Fordítva azonban az is igaz, hogy ha egyszer beállt egy negatív elmozdulás, akkor az nem is állítható vagy fordítható meg egyik napról a másikra” – magyarázta Gabriel A. Brennauer. Magyarország számára ezért elengedhetetlen, hogy – tekintettel a regionális versenyre is – a lehető leggyorsabban újból stabil alapokra helyezze vonzó és megbízható gazdasági környezetként kivívott hírnevét.
Hosszú távú stratégia kell
Hasonlóan vélekedik Fodor István is, aki szerint a szükséges lépések sorrendjéről nincs értelme vitatkozni: a durva hibákat természetesen azonnal ki kell javítani, de fél év alatt véglegesíteni lehet a hosszabb távú stratégiai programot, amely az összes szükséges strukturális reformot tartalmazza. „Hiszem, hogy ezek jó része már elő van készítve, s csak a valósághoz kell igazítani őket, illetve társadalmi és elsősorban szakmai egyeztetést kell folytatni róluk. Ha ez az átfogó nemzeti program elkészül, minden területen elkezdődhet a munka, persze egyes intézkedéseknek csak hosszabb távon lesz majd hatásuk, de semmi ok arra, hogy ne kezdjünk el mindent egyszerre és minél előbb” – magyarázza a volt vállalatvezető.
A VOSZ szerint a kibontakozás kulcsa a foglalkoztatás növelése, mégpedig döntően azokban az ágazatokban, amelyek új értéket hoznak létre. Ehhez elengedhetetlen, hogy a jövőben Magyarországon se vegyen el többet az állam a vállalkozásoktól, mint amennyi az átlagos adóelvonás a régiónkban. A VOSZ azt szeretné, ha a vállalkozások adóterhelése négy, a lakosságé pedig hat éven belül a régiós átlagszint alá süllyedne. „A konkrét adótervek kidolgozása és az ütemezés a kormány hatásköre, de már az őszi adótörvényekből ki kell derülnie, hogy milyen irányvonalra számíthatunk” – tette hozzá Dávid Ferenc.
Adócsökkentési igények
Konkrétabb elképzelései vannak az MGYOSZ-nak: az állami újraelosztás szintjét a jelenlegi közel 50 százalékról 40 százalékra, a 39 százalékos adócentralizációt 32-33 százalékra szükséges csökkenteni ahhoz, hogy Magyarország felléphessen a régiós versenyképességi rangsor dobogójára, ezáltal a magyar cégek megtarthassák piacaikat és új munkahelyeket hozhassanak létre. A gyáriparosok szerint a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentése mellett az új kormánynak meg kell fontolnia a kisadók eltörlését, a tb-járulékok fizetésének egyszerűsítését annak érdekében, hogy megszűnjön az adórendszer jelenlegi bonyolultsága.
Mivel a foglalkoztatottak mintegy 70 százalékának a kis- és középvállalkozások adnak munkát, a VOSZ szerint elengedhetetlen, hogy a kormány végre tényleg felkarolja a kkv-szektort. „Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy az uniós pénzek eddiginél nagyobb hányada jusson a kkv-knak – mondja Dávid Ferenc. – Az olyan egészségesen protekcionista gazdaságpolitikát folytató uniós tagállamokban, mint például Franciaország, az EU-s forrásoknak körülbelül felét kapják a hazai kis- és középvállalkozások, miközben Magyarországon ennek a felét sem éri el ez az arány.” Dávid szerint új közbeszerzési törvényre is szükség volna, mivel a jelenlegi, többször módosítgatott változat még mindig a korrupció melegágya. Emellett a kkv-k hitelhez jutását is elő kell segíteni, mert a jelenlegi tarthatatlan helyzetben még azok a vállalkozások sem kapnak hitelt, amelyek amúgy versenyképesek lennének.
Azt minden gazdasági érdekképviseleti szervezet elvárja, hogy őket is bevonják a döntési folyamatokba. „Gazdaságpolitikai döntéseket ne hozzanak nélkülünk, mert az eddig sem vezetett semmi jóra” – hangsúlyozza Dávid. A hvg.hu által megkérdezett szervezetek egyelőre mind optimisták az együttműködési lehetőségeket illetően. „Az elmúlt hónapokban ezzel kapcsolatban egyértelműen nyitottságot tapasztaltunk” – indokolta meg a bizakodást Parragh László.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.