Fennakadások voltak a nagy európai áruházláncok külföldi beszerzéseiben is, a légi teherszállítás leállása a friss áruk (déli gyümölcsök, vágott virág) mellett érintette az elektromos, a gyógyszeripari termékek, vagy a luxuscikkek forgalmazóit is.

Szigetország jellege miatt valószínűleg Nagy-Britanniában okozta a legnagyobb utazási gondokat a zárlat. A brit nemzeti légitársaság, a British Airways - saját becslései szerint - naponta 15-20 millió fontot, a legnagyobb repülőtér-üzemeltető, a Heathrow-t is birtokló BAA naponta 5-6 millió fontot veszített.

Franciaországban a tavaszi iskolai szünet olyan szempontból súlyosbította a helyzetet, hogy több lett a légitársaságok és utazási irodák bevételkiesése - az ágazatot összességben 440 millió eurós veszteség érte az elmúlt napokban -, viszont a belföldi turizmus, elsősorban Normandiában érezhetően megélénkült. 

Németországban a gazdasági károk csekélyebbek az első becsléseknél: a német iparkamara a hét elején még arról beszélt, hogy a légtár zárlata következtében a vállalatok veszteségei napi 1 milliárd euróra rúghatnak, a csütörtöki értékelések azonban nem erősítették meg ezeket az  előrejelzéseket. A konkrét érintettek a légitársaságokon és az idegenforgalmi szakmán túl elsősorban az autógyárak és beszállítóik. Az autógyárak közül a BMW-nél, az Opelnél és a Daimlernél voltak termelési kiesések bizonyos alkatrészek beérkezésének elmaradása miatt. A beszállítók közül a Bosch volt a fő érintett. 

Ausztriában a gazdasági kamara adatai szerint a bruttó hazai terméket (GDP) mindeddig nem befolyásolta számottevően a légtérzárlat, mindössze egytized százalékkal, 50 millió euróval lesz kevesebb a második negyedévi GDP. Az AUA és a Fly Niki nem közölt pontos adatokat a bevételkiesésről, a schwechati repülőtérnek elemzők szerint napi 1-2 millió euró veszteséget kellett elkönyvelnie.

Hollandiában a külkereskedelmi vállalatok kára eddig 150 millió euróra rúg. A világ legnagyobbjai közé tartozó KLM légitársaságnak társcégével, az Air France-szal együtt napi 35 millió euró vesztesége keletkezett csak abból, hogy biztosítsák a megrekedt utasok ellátását. Az amszterdami nemzetközi repülőtér (Schiphol) szintén eurómilliós nagyságrendű veszteséget kénytelen elkönyvelni az elmúlt napokban. Csak a parkolási díjak elmaradása tetemes bevételkiesést okozott a cégnek.

Az orosz légitársaságok, s közülük is elsősorban az Aeroflot veszteségei összehasonlíthatatlanul csekélyebbek a nyugat-európai társaságokéinál, mivel Oroszországban semmi nem akadályozta a forgalmat, s csak az európai járatok maradtak ki. Az Aeroflotnál az MTI kérdésére csütörtökön csak annyit tudtak mondani, hogy még nem számolták össze a vesztességeket, amelyek főleg a visszaadott repülőjegyek teljes értékű megtérítéséből, az utasok ellátásából, és a járatok menetirányának megváltoztatásával járó költségekből és adódtak.

Szlovákiában a pozsonyi székhelyű fapados Danube Wings légitársaság közölte, hogy mintegy 42 ezer euró kára keletkezett a szlovákiai légtér lezárása következtében. Napi néhány tízezer euróra becsüli anyagi veszteségeit a pozsonyi repülőtér. Az utazási irodák komoly anyagi veszteségekről beszélnek, miután az ilyen esetekre egyikük sincs biztosítva. Néhány iparvállalatnak korlátoznia kellett termelését, de arról nincs hír, hogy nagyobb gondok lettek volna.

Csehországban mintegy 100 millió koronás veszteség érte az utazási irodákat. A két cseh légitársaság, a CSA és a Travel Service jelenleg mintegy 150 millió, illetve 50 millió koronára becsüli anyagi veszteségeit.

Ukrajnában főként a nagy kijevi szállodáknak okozott kárt a zárlat, a Premier Hotels kijevi szállodáiban a szobafoglalások mintegy 15 százalékát mondták le a légtérzár miatt. Ugyanakkor az Intercontinental Kyiv hotelben 10 százalékkal nőtt a forgalom az ukrán fővárosban rekedt külföldiek elszállásolásának köszönhetően.

A légtérzárnak azonban vannak nyertesei is, többnyire a vasúttársaságok, a közúti fuvarozó cégek, a busztársaságok, az autópálya-kezelő vállalatok, az autókölcsönzők, a taxis cégek. 

A Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Eurostar szuperexpresszen például a normál időszakban megszokottnál 50 ezerrel több, összesen 165 ezer utast szállítottak. Az Eurotunnel csalagút forgalma öt százalékkal nőtt az elmúlt napokban, és a kompcégek is jól jártak: a Brittany Ferries forgalma Franciaországból Anglia felé például harminc százalékkal nőtt meg. 

A Deutsche Bahn forgalma az elmúlt napokban több mint 30 százalékkal növekedett, és hasonló mértékben nőt a távolsági autóbuszokat közlekedtető vállalatok forgalma is. Szerte az Németországban jelentős mértékben lendült fel a személygépkocsik  bérbe adásával foglalkozó vállalatok tevékenysége is. 

Az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) bevétele a múlt hét utolsó három napjában a szokásosnak a duplájára, hatmillió euróra nőtt. Az ÖBB utasforgalma közel húsz százalékkal, napi 18 ezer fővel nőtt. Az Asfinag osztrák állami közútkezelő adatai szerint mintegy harminc százalékkal nőtt az autóbusz- és a tehergépjármű-forgalom Ausztriában, ezen belül is inkább az autóbuszoké. Egyes autókölcsönzőknél 70-80 százalékkal nőtt a kihasználtság, gondot okoz viszont, hogy sok járművet nem kapnak vissza időben.