KSH: Magyarországon a legnagyobb az áremelkedés az EU-ban
A fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Napi Gazdaság által közölt várakozások 5,7 százalékos inflációról szóltak. A maginfláció az idén márciusban 0,2 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,7 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi árindex 4,8, a havi 0,7 százalék volt.
Februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,3 százalék, a tizenkét havi 5,7 százalék volt. 2009 márciusában az egyhavi átlagos infláció 0,5 százalék volt, 2008 márciusához viszonyítva az árak 2,9 százalékkal nőttek.
Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta, hogy elsősorban az üzemanyag és az élelmiszer drágulása hajtotta az inflációt havi és éves szinten egyaránt. Az üzemanyag egy hónap alatt 3 százalékkal drágult, ez a havi inflációs adatot 0,2 százalékponttal emelte. Megjegyezte: a többi főcsoport nem okozott meglepetést, az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult. Egyedül az idényáras élelmiszerek átlag feletti, havi drágulását emelte ki.
Az EU 27 tagországában az idén februárban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009 februárjában. Árcsökkenést mértek Lettországban (4,3 százalék) és Írországban (2,4 százalék). A legnagyobb áremelkedést Magyarországon (5,6 százalék) és Romániában (4,5 százalék) mérték.
A KSH közlése szerint februárhoz viszonyítva az élelmiszerek árai 0,9 százalékkal növekedtek. Nőtt 8,2 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, e nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkentek. Csökkent 2,4 százalékkal a sertéshús, 2,2 százalékkal az étolaj ára.
A ruházkodási cikkek árai egy hónap alatt 2,9 százalékkal emelkedtek, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az egyéb cikkek szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,1 százalékkal drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb szinten, 0,4-0,4 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk, szolgáltatások, 0,3 százalékkal a háztartási energia ára.A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni februárhoz viszonyítva.
Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 11,6 százalékkal drágult a kávé, 10,4 százalékkal a tojás, 7,5 százalékkal a párizsi, kolbász, valamint 6,5 százalékkal emelkedett a házon kívüli étkezés ára. Csökkent 8,4 százalékkal az étolaj, 8,0 százalékkal a cukor, 7,3 százalékkal a liszt, 6,0 százalékkal a tej és 5,1 százalékkal a sertéshús ára.
Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 11,6 százalékkal nőttek az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 25,5 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,7 százalékkal drágult. Szintén átlag felett, 11,0 százalékkal nőttek a szeszes italok, dohányáruk árai.
A szolgáltatások átlaggal megegyező áremelkedésén belül a szemétszállítás 11,6, a csatornadíj 7,5, a vízdíj 6,8 százalékkal drágult.
Átlag alatti, 3,7, illetve 3,5 százalékos volt az árnövekedés a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében. Ez utóbbin belül az elektromos energia ára 12,3 százalékkal nőtt, a távfűtésé 18,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.