IMF: Görögország nem kért segítséget
Görögország nem kérte a Nemzetközi Valutaalap segítségét csütörtökön a szervezet képviselőivel tartott washingtoni találkozón. A hivatalos megbeszéléseket követően az IMF képviselője úgy nyilatkozott, hogy Athén a saját erejéből akarja kezelni az adósságválságot.
Ez volt az első hivatalos megbeszélés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) azóta, hogy az uniós országok a március végén szükségtervet fogadtak el Görögország számára. A mostani találkozón Athén az aktuális görögországi gazdasági helyzetről tájékoztatta a valutaalapot.
Az euróövezet országainak állam- és kormányfői több mint egy hete állapodtak meg abban a pénzügyi mechanizmusban, amelyet szükség esetén a zónához tartozó Görögország vehet igénybe. Különtalálkozójukon a 16 ország vezetői elfogadták Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök aznap közösen kidolgozott tervét.
A megállapodás szerint Athén az IMF-től, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról normális feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország megsegítése, de − mint José Sócrates portugál kormányfő elmondta − minden euróövezeti ország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.
Egyes források szerint arról is megállapodás született, hogy melyik ország milyen arányban vesz részt az uniós finanszírozásban. A legnagyobb szelet (28, illetve 20 százalék) Németországra és Franciaországra jutna, a kicsiny euróövezeti államok (Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) egy százalék alatti arányban szállnának be.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.