A húsvéti kiemelt élelmiszerellenőrzési időszakban a hatóságok a sonkát, a tojást, illetve egyéb élelmiszeripari termékeket vizsgálnak. Ellátogatnak még sertéstelepekre, továbbá az országutakon is végeznek ellenőrzéseket. A vizsgálatok kiterjednek az állatjóléti előírások betartására, a takarmányok összetételére és a vendéglátó-ipari egységekre is.
 
A szakállamtitkár beszámolt arról is, hogy tavaly jelentősen javuló tendenciát mutattak az élelmiszerellenőrzési vizsgálatok az előző évhez képest. Tavaly 434 húsfeldolgozó üzemet ellenőriztek, és 58 figyelmeztetést adtak ki, 9 esetben szabtak ki bírságot, két esetben pedig visszavonták az érintett cég engedélyét.
Élelmiszerekből összesen 70 090 tételt vizsgált meg az élelmiszerbiztonsági hatóság, ebből 438 tétel volt kifogásolható, 232 alkalommal szabtak ki összesen 22 millió 600 ezer forint pénzbírságot, míg az előző évben százmilliós nagyságrendű volt a bírság végösszege. Általános tapasztalat az − hívta fel a figyelmet a szakállamtitkár −, hogy a magyar termékek 0,56 százalék volt kifogásolható, ez az arány az EU-tagországok termékei esetében 0,85 százalék, a harmadik országokból származó áruknál pedig 8,6 százalék volt tavaly.

Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljanak a fogyasztók − figyelmeztetett Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének az elnöke. Azt is fontosnak tartja, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle termék található a piacon, a 600 forintos gyorspácolt, gyorsérlelt kötözött sonka és a kétezer forintos, úgynevezett parasztsonka azonban nem ugyanaz − hangsúlyozta. A húsvéti bevásárlásoknál a hústermékeknél kiemelten fontos a szavatosság, az eltarthatósági idő ellenőrzése is - mondta az elnök.

Éder Tamás azt még nem tudta megmondani, hogy mekkora veszteséget szenvedett a húsipar 2009-ben, arról azonban beszámolt, hogy a magyarországi élősertés felvásárlási ára tavaly éves szinten átlagosan magasabb volt az uniósnál, az uniós pedig magasabb a világpiacinál. Ebből következett, hogy 3,2 millió sertésnél Magyarországon megállt a sertésállomány csökkenése, sőt minimális növekedés is tapasztalható.

A vágóhidak 113 ezer szarvasmarhát és 4,3 millió sertést vágtak; előbbi 7, utóbbi 0,1 százalékos csökkenés az előző évihez képest. A fenti számok élősúlyban 480 ezer tonna sertést és 58 ezer tonna marhát jelentenek. A levágott sertések negyede ugyanakkor import eredetű volt; a magyar húsipar belső piaca ugyanis 4,5-5 millió sertés levágását teszi szükségessé, ennyi azonban nincs az országban.