2010. március. 11. 13:25 MTI Utolsó frissítés: 2010. március. 11. 14:01 Gazdaság

Londoni elemzők: még legalább egy magyar kamatcsökkentés jön

A londoni konszenzustól számottevően elmaradó, éves összevetésben 5,7 százalékos februári magyarországi infláció nyomán még legalább egy, de a további költségvetési konszolidáció és a forintárfolyam függvényében akár több jegybanki kamatcsökkentés is lehetséges az idén – vélekedtek citybeli elemzők az inflációs adatsor csütörtöki ismertetése után.

Nagy londoni befektetési és gazdaságelemző házak szakértői 5,7-6,5 százalék közötti prognózisokat adtak az éves szintre és teljes kosárra számolt februári inflációra; az előrejelzési átlag 6,09 százalék volt. Januárban, éves összevetésben 6,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon.

A februári inflációs számok csütörtöki közlése után Christian Keller, a Barclays Capital befektetési bankcsoport feltörekvő európai főközgazdásza – aki 6,0 százalékos éves ütemet jósolt a múlt hónapra – úgy vélekedett: a várakozástól elmaradó drágulási ütem valószínűleg enyhíti azokat a piaci aggályokat, hogy a magyarországi infláció a feltételezettnél "makacsabbnak" bizonyulhat. Keller szerint "kevés kétség fér ahhoz", hogy a magyarországi dezinfláció folytatódni fog, és különösen azután várható az infláció "markáns" lassulása, hogy az év közepétől már halványulni kezd a tavalyi év közepén végrehajtott áfaemelés hatása.

A Barclays Capital szakértője azt valószínűsítette, hogy az éves összevetésű infláció az év végén - esetleg 2011 első felében - már valamivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célja alá süllyed, és csak utána kezd ismét emelkedni.

Keller szerint a jelenlegi inflációs kilátások alapján elvileg akár további 1,00-1,50 százalékpontos kamatcsökkentésre is lenne lehetőség. Ilyen mértékű kamatcsökkentést azonban akkor lehet végrehajtani, ha  folytatódik a pro-ciklikus államháztartási szigor, amely már eddig is csökkentette a forintkonstrukciók kockázati felárát.

A Barclays Capital vezető elemzője szerint ez a „ha” mindaddig meglehetősen „méretes” lesz, amíg nem válnak egyértelművé az áprilisi választások után megalakuló új kormány szándékai.

A ház e hét elején külön elemzés közölt, amelyben az állt: a választásokat valószínűleg megnyerő Fidesz retorikája nem biztató, tekintettel azokra a nyilatkozatokra, hogy az általuk feltárandó tényleges hiány a GDP-érték 7 százaléka felett lesz.

Politikusoktól nem szokatlan, hogy a költségvetési vívmányok félrevezető bemutatásával vádolják a leköszönő kormányokat, ez azonban visszaüthet egy olyan országban, ahol valósak a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak – állt a Barclays Capital minapi londoni elemzésében.

A csütörtöki inflációs adatközlést kommentálva Christian Keller mindazonáltal már erre a hónapra további negyed százalékpontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített, és nem zárta ki, hogy a következő hónapokban további enyhítések lesznek.

Lehetségesnek nevezte ugyanakkor azt is, hogy az MNB áprilisban és májusban szünetet tart, megvárva, hogy milyen jelzéseket ad az új kormány, és azt is, hogy milyen eredménnyel zárul az IMF-program végrehajtásának újabb felülvizsgálata. E forgatókönyv alapján a kamatcsökkentés júniusban vagy júliusban folytatódhat, amikor a belépő kedvező bázishatások révén már meredekebb ütemben csökkenni fog az éves összevetésű infláció.

A Barclays Capital feltörekvő európai főközgazdásza szerint szeptember-októberre 4,5 százalékig csökkenő MNB-alapkamat is elképzelhető. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzőinek csütörtöki kommentárja szerint a februári infláció „valószínűleg az MNB-t is meglepte ... és szabad az út márciusi, negyed százalékpontos kamatcsökkentéshez”.

A ház szakértői kimutatták, hogy az idei első negyedévi átlagos fogyasztóiár-infláció eddigi pályája „pár tizedessel alacsonyabb” az MNB legutóbbi előrejelzésénél.

A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy márciusban megáll a magyarországi dezinfláció, mivel az üzemanyagárakban mutatkozó, inflációlassító bázishatások innentől már nem érvényesülnek. Ráadásul márciusban már eddig két – összesen 3 százaléknyi – üzemanyag-áremelkedés volt.

A ház mindezek alapján – a várakozástól elmaradó februári inflációs adat ellenére, elsősorban az üzemanyagárakra ható, felfelé mutató kockázatok miatt – fenntartja azt az előrejelzését, hogy az idei egész évi átlagos infláció 4,3 százalék lesz Magyarországon. A cég elemzői szerint júliusra - amikor a tavalyi áfaemelés hatása kiesik az éves összehasonlításból - 3 százalék közelébe csökken az éves szintű inflációs ütem, majd az év végére 3,5 százalék körüli szintre gyorsul vissza.

A JP Morgan londoni szakértői 2011-re 3 százalék körüli éves átlagos inflációt jósolnak. A cég szerint az MNB a márciusra várt kamatcsökkentés után leáll az enyhítéssel. „Mi nem vagyunk olyan derűlátók, mint az MNB, azzal kapcsolatban, hogy az infláció 2011-ben jelentősen a cél alá süllyed” – indokolták álláspontjukat a JP Morgan elemzői.

Hozzátették ugyanakkor: ha a forint tovább erősödik, és az infláció az idei második félévben a cél alá lassul, az okot szolgáltathat az enyhítési ciklus újrakezdésére.

 

zöldhasú
Hirdetés