Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2010. január. 14. 15:35
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2010. január. 14. 15:22
Gazdaság
Most a dél-európai országok miatt aggódhatunk egy francia lap szerint
Míg egy évvel ezelőtt a pénzügyi piacok még attól tartottak, hogy a kelet-európai országok sebezhetősége a megfertőzheti Európa nyugati felét is a válságban, jelenleg a dél-európai államok adnak okot aggodalomra. Az elmúlt év a kelet-európai gazdaságok közti különbségek mellett a térség ellenálló képességére világított rá - írta csütörtöki számában a Le Figaro című francia napilap.
Jean-Pierre Pagé, a párizsi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Kutatóintézetének (CERI-Sciences Po) gazdasági elemzője a lapnak elmondta, hogy miután az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokat szigorú ellenőrzés alatt tartja Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), szigorú pénzpolitikát is folytatnak: a balti államokat leszámítva a kelet-európai országokban az államháztartási hiány átlagosan 5 százalék körül mozog, a térség államadóssága pedig nem haladja meg a 30 százalékot.
Ezzel szemben az euróövezet egyes régebbi államaiban, mint Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban egyre aggasztóbb a helyzet. A lap idézte a Moody's-nak az európai államadósságról szóló jelentését, amelyben a nemzetközi hitelminősítő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Csehországot, Szlovákiát vagy Lengyelországot viszonylag egészséges makrogazdasági mutatók és az államadósságot érintő intézkedések közepette érte a válság, Görögország és Portugália a válságot megelőző kedvezőbb gazdasági periódusban nem javított versenyképességén és költségvetési helyzetén.
A párizsi CERI elemzője szerint senki nem számított arra, hogy a kelet-európai bankrendszer, amely elsősorban az alapvető banki szolgáltatásokra koncentrál és nem végez ügyleteket az úgynevezett toxikus termékkel , "ennyire jól fogja magát tartani" a válságban.
Véleménye szerint a térségben ugyanakkor azért csak Lengyelország úszta meg a recessziót, mert dinamikus belső piaccal és sokoldalú iparral rendelkezik, valamint ügyesen használta fel az uniós strukturális alapokból érkező támogatásokat.
A régió többi országában az exportra épülő gazdasági modell megszenvedte a válságot, elsősorban azokban az országokban, amelyek már beléptek az eurózónába, mert ott nem lehet a nemzeti valuta leértékelésével javítani a versenyképességet. Ennek emblematikus példája Szlovákia, amely a külső kereslettől függő autóiparra specializálódott - emlékezetett a Le Figaro.
A válság másik negatív hatása - tette hozzá a lap - a magánszektor nagy devizahitel állományából adódott, amely eredetileg vonzó kamatlábakkal kecsegtetett, s a kommunizmus nélkülözése után a lakosságnak a hitelből finanszírozott fogyasztói igényeit a bankok is ösztönözték. A válsággal különösen sújtott balti államok és a segítségért az IMF-hez forduló Magyarország pedig az euró bevezetése érdekében - amiről nem kíván lemondani - jelenleg kénytelen drasztikus bércsökkentést alkalmazni - írta a Le Figaro.
Ezzel szemben az euróövezet egyes régebbi államaiban, mint Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban egyre aggasztóbb a helyzet. A lap idézte a Moody's-nak az európai államadósságról szóló jelentését, amelyben a nemzetközi hitelminősítő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Csehországot, Szlovákiát vagy Lengyelországot viszonylag egészséges makrogazdasági mutatók és az államadósságot érintő intézkedések közepette érte a válság, Görögország és Portugália a válságot megelőző kedvezőbb gazdasági periódusban nem javított versenyképességén és költségvetési helyzetén.
A párizsi CERI elemzője szerint senki nem számított arra, hogy a kelet-európai bankrendszer, amely elsősorban az alapvető banki szolgáltatásokra koncentrál és nem végez ügyleteket az úgynevezett toxikus termékkel , "ennyire jól fogja magát tartani" a válságban.
Véleménye szerint a térségben ugyanakkor azért csak Lengyelország úszta meg a recessziót, mert dinamikus belső piaccal és sokoldalú iparral rendelkezik, valamint ügyesen használta fel az uniós strukturális alapokból érkező támogatásokat.
A régió többi országában az exportra épülő gazdasági modell megszenvedte a válságot, elsősorban azokban az országokban, amelyek már beléptek az eurózónába, mert ott nem lehet a nemzeti valuta leértékelésével javítani a versenyképességet. Ennek emblematikus példája Szlovákia, amely a külső kereslettől függő autóiparra specializálódott - emlékezetett a Le Figaro.
A válság másik negatív hatása - tette hozzá a lap - a magánszektor nagy devizahitel állományából adódott, amely eredetileg vonzó kamatlábakkal kecsegtetett, s a kommunizmus nélkülözése után a lakosságnak a hitelből finanszírozott fogyasztói igényeit a bankok is ösztönözték. A válsággal különösen sújtott balti államok és a segítségért az IMF-hez forduló Magyarország pedig az euró bevezetése érdekében - amiről nem kíván lemondani - jelenleg kénytelen drasztikus bércsökkentést alkalmazni - írta a Le Figaro.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
