Milliárdos károk az MVM-nél
Mintegy 20 milliárd forintjába kerülhet a Magyar Villamos Műveknek (MVM) az a néhány kétes ügylet, amelyeket Kocsis István menesztése után a cég vezetői most igyekeznek feltárni.
© sxc.hu |
Az eddig a sajtóban megszellőztetett ügyletek között van szállodavásárlás és elbukott befektetés az energianád-üzletbe, valamint kísérlet a balkáni terjeszkedésre. A vizsgált ügyletek kulcsszereplői közül a legismertebb Kapolyi László nagyvállalkozó és országgyűlési képviselő, akinek az MVM a Kárpát Energo Zrt.-n keresztül a vásárosnaményi erőmű építésére tavaly márciusban, máig tisztázatlan okból átutalt 23 milliárd forintot – néhány nappal azt követően, hogy a kormányfő bejelentette, Kocsisnak távoznia kell az MVM éléről (HVG, 2009. február 7.). A milliárdokat, a más ügyekben megszokott rutin szerint, ezúttal is megforgatták egy offshore cégben, a luxemburgi Power Investments International II.-ben, majd Kapolyi megbízásából ez a cég fizette be az MVM számlájára a Vértesi Erőmű 4,2 milliárd forintos vételárát. Fontos közreműködő még a Nádor ‘95-ügyben felbukkant Szász András (HVG, 2008. március 15.), akit Kocsis a nemzetközi terjeszkedést előkészítő elnöki tanácsadóként foglalkoztatott maga mellett.
A jelenleg a BKV vezérigazgatói posztját betöltő Kocsis legutóbbi nyilatkozataiban azt állítja, nem okozott kárt az MVM-nek. Tavaly március 11-én a miniszterelnök menesztette, miközben ő a vezetésével megerősödött, nemzetközi holdingcéggé vált MVM regionális terjeszkedésén ügyködött. Csakhogy az új vezetés az általa forszírozott balkáni terjeszkedést leállította. A 2005 júliusában a vállalat rendkívüli közgyűlése által elfogadott középtávú üzleti stratégia valóban azt tartalmazta, hogy az MVM-csoportból versenyképes nemzeti holdingot, a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan működő résztvevőjét kell létrehozni, „amely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is”. Kocsis a HVG-nek elmondta, számára ez a stratégia jelölte ki az utat, miszerint a 2006-ban még 350 milliárd forint értékű MVM-holdingból 3-4 év alatt ezermilliárdos vállalatot hozzon létre, elsősorban keleti és déli terjeszkedéssel. E stratégiában több bank is fantáziát látott, de az osztrák Meinl-Bank elképzelése nyerte el leginkább Kocsis és az igazgatóság tetszését, mivel az „jó tapasztalatokkal bírt a Balkánon”, és hajlandó volt 750 millió euróval megfinanszírozni az MVM terjeszkedését. Az összeget az MVM vezérigazgatója 300 millió euró értékű kötvény kibocsátásával szerette volna kikerekíteni, amire Kocsis szerint 2007 végén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. is rábólintott.
A HVG értesülése szerint Kocsis és Molnár egy időben állandóan Szerbiát, Boszniát és Montenegrót járta, az MVM vezető testületei által közelebbről nem ismert céllal. „Az előkészítő tárgyalásokhoz nem kellett a közgyűléstől felhatalmazás” – jelentette ki a HVG-nek Kocsis, aki hozzátette, a CEZ cseh villamosenergia-ipari nagyvállalat regionális sikerei lebegtek előtte példaként, amikor összehozta az együttműködési megállapodást a szerb, a boszniai villamos művek és az MVM között. Ennek keretében a magyarok a határtól délre, Szerbiában 700 megawattos ligniterőművet építettek volna Kolubara B néven, 650 millió eurós beruházással, és Loznicában 500 megawattos gázerőművet hoztak volna létre 100 millió eurós költséggel. Romániában, a Kolozs megyei Tarnica-tónál pedig 450 millió euróból szivattyús energiatározó építését készítették elő. A regionális terjeszkedéshez kapcsolódó projektek előkészítésére a Meinl-Bank az Aquifex offshore céget ajánlotta, amelynek tulajdonosa a sajátos cégforma lehetőségeivel élve rejtőzködik, magyarországi képviselője azonban maga Szász András (a Meinl legújabb ügyleteiről lásd Óvadékolás című cikkünket a 83. oldalon). 2007 februárja és júniusa között az MVM 6,35 millió euró befektetés-előkészítésre fordítható összeget utalt át az Aquifexnek.
Az offshore cégek közbeiktatását sajátosan magyarázta az index.hu-n megjelent interjúban Kocsis, aki szerbiai, montenegrói, boszniai és romániai tárgyalásairól a következőt mondta: „A projekteket meg kell szerezni (...) És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek »alkotmányos költségei« is vannak, amiket (...) offshore konstrukció nyilván jobban kezel.” Az „alkotmányos költségek” kifejezés általában a másik ország állami tisztviselőinek szánt kenőpénzt jelenti. Kocsis a HVG többszöri kérdésére sem adott érdemi választ arra, hogy ő mit ért alatta. Az MVM-ben végzett eddigi belső vizsgálatok mindenesetre a HVG információi szerint azt mutatják, hogy a regionális terjeszkedés inkább csak alibit szolgáltatott az állami vállalat milliárdjainak különös mozgatására az MVM vezető testületeinek háta mögött. A folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozva az egyes ügyek részleteiről az MVM nem kívánt nyilatkozni. Tringer Ágoston, a vállalat kommunikációs vezetője a HVG-vel annyit közölt: az MVM-csoportban a szakmai háttér adott ahhoz, hogy a cégcsoport mind a hazai, mind a regionális piacon jogszerűen, saját erőforrásaira támaszkodva terjeszkedjen, ehhez nincsen szükség kétes offshore cégek közreműködésére.
SÁGHY ERNA
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.