Gajdar az első orosz elnök, Borisz Jelcin gazdasági biztosaként vált ismertté és vonta magára sokak gyűlöletét 1992-ben a sokkterápiával - az árak felszabadításával és a privatizáció első hullámának beindításával -, amivel lerakta a következő tíz év gazdasági felvirágzásának alapjait. 1992 júniusától decemberéig Oroszország megbízott miniszterelnöke volt.

Anatolij Csubajsz, az egykori szoros szövetséges a hír hallatán kijelentette: Gajdar a kilencvenes évek elején megmentette Oroszországot az éhínségtől, a polgárháborútól és a széthullástól. „Nagy ember volt, nagy tudós és nagy államférfi. A világtörténelemben kevesen mérhetők hozzá az intellektus erejében, a múlt, a jelen és a jövő értelmezésének tisztaságában, a nehéz, de elkerülhetetlen lépések megtételére való készségben” – mondta Csubajsz.

Jegor Gajdar. Életében kevesebben méltatták © AP

Lev Ponomarjov ismert jogvédő úgy nyilatkozott: a társadalom igazságtalan volt Gajdarhoz, mert nem értékelte kellően hozzájárulását Oroszország posztkommunista fejlődéséhez, s azt, hogy nem volt rajta kívül senki, aki gazdaságilag meg tudta volna menteni az országot.

Nyikita Belih, az ország egyetlen liberális kormányzója szerint Gajdar olyan jelentős szerepet játszott Oroszország történelmében, hogy annak felbecsülésére egyelőre nincs mód.

Jegor Gajdar 1956-ban született, apja a Pravda című lap katonai tudósítója volt, egyik nagyapja Arkagyij Gajdar író, lánya, Marina pedig ismert ellenzéki. Gajdar kitüntetéssel végezte a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) közgazdasági szakát, majd számos tudományos intézetben dolgozott. Kommunistából és a kommunista párt ideológiai folyóiratának szerkesztőjéből a jelcini reformok idején vált liberálissá, s 1991-ben ki is lépett a kommunista pártból.

Miniszterelnökként legismertebb döntése az árak felszabadítása volt, ami tulajdonképpen a piacgazdaság hivatalos oroszországi engedélyezését jelentette. Megbízott miniszterelnök 1992 júniusától decemberéig volt, de a Jelcinnel szembenálló Népi Küldöttek Kongresszusa nem volt hajlandó megerősíteni ebben a tisztségben, s egy kompromisszum alapján Viktor Csernomirgyint nevezték ki a kormány élére. Gajdar azonban az új kormány tanácsadója maradt, majd 1993-ban újra kinevezték miniszterelnök-helyettesnek.

Aktív szerepet töltött be az 1993-as orosz alkotmányos válságban: híressé vált október 3-i televíziós beszéde, amelyben Jelcin rezsimjének megvédelmezésére szólította fel a Moszkvaiakat. A válság után tartott parlamenti választásokon Gajdar az Oroszország Választása liberális tömb élén állt, és sokan a majdani kormányfőt látták benne, de mivel a tömb nem szerezte meg a többséget, Gajdar szerepe a kormányban csökkent, majd 1994-ben ő maga lemondott tisztségéről.

Neve 2006-ban került újra a címlapokra, amikor Írországban, ahol egy könyvét mutatta be, eszméletlen állapotban találtak rá. Felmerült a gyanú, hogy megmérgezték, de Gajdar nem vádolt senkit, így az orosz titkosszolgálatot sem, később pedig azt mondta: az orosz hatóságok ellenségei mérgezték meg. Az oroszországi gazdasági átalakulásról írt több könyvét számos országban kiadták.