A Direktinfo szerint az üzleti megállapodásoknak ma már csak 0,5 százalékában kötnek ki 8 napos fizetési határidőt, ami korábban általános volt. A válság hatására a késedelmes fizetések arányának növekedése mellett a szerződésekben rögzített fizetési határidők is nagymértékben kitolódtak – idézi a közlemény a követeléskezelő cég ügyvezetőjét, Csatlós Csillát.

Ötvenezer számla vizsgálata alapján a cég szakértői megállapították, hogy a vállalkozói megállapodásokban rögzített átlagos fizetési határidő a májusi 41 napról mostanra 46-ra módosult, az átlagos késedelem pedig meghaladja a 110 napot. Ezek a számok egyáltalán nem igazolják azokat a közelmúltban napvilágot látott véleményeket, amelyek szerint megkezdődött a fizetési morál javulása.

A vizsgálatból kiderült, hogy a nemrég még általánosan elfogadott 8 napos fizetési határidőt csak a tranzakciók 0,5 százalékánál választják az üzletfelek. Az mindenképpen komoly, általános likviditási problémákat jelez, hogy a szerződések fele 45 napos, vagy afeletti határidővel jön létre. "Ijesztő a 90 napos határidőt meghaladó kontraktusok gyors növekedése" - áll a közleményben.

Csatlós Csilla szerint, az, hogy a bankok helyett a beszállítók vállalják a finanszírozást már nem tarthat sokáig, mert a beszállítói visszajelzések arról tanúskodnak, hogy a tartalékok 2010-re elfogynak.

Különösen igaz ez az építőiparra, ahol az átlagos egyezményes fizetési határidő már most 65 nap, a nyáron mért 54 nap helyett. A folyamat elérte a beszállítók lehetőségeinek határát, a kényszerhitelező cégek jelentős része sajnos nem éli meg a tavaszt – jósolják a közleményben.

Az igazgató szerint a helyzeten a lengyel minta átvétele valamelyest segíthetne. Lengyelországban ugyanis törvényben szabták meg az egyes szerződéseknél kiköthető leghosszabb fizetési határidőket, ami a termelő felé nem haladhatja meg a 30, illetve különleges esetekben a 60, 90 napot. Ez a gyakorlat a lengyel gazdaságban sokat javított a beszállítók helyzetén.