Magyarország 22 évnyi nemzeti jövedelme tűnt el a válságban
A 2010-el lezáruló három évben a válság összesen 600 milliárd dollárral kevesebb kárt okoz, mint várták, mert a világgazdaság gyorsabban növekedett a prognosztizáltnál. A krízis miatt így is 3400 milliárd dollár veszteséget kell elkönyvelni – közölte becslését a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Az IMF féléves globális pénzügyi stabilitási beszámolója szerint a kormányok és jegybankok fellépése segített a válság hatásainak mérséklésében, és hozzájárult a gyógyulási folyamat megindulásához. „A rendszerkockázatokat fenntarthatóan redukálódtak a példanélküli következetes politikai akciók után, s a reálgazdaság javulásának jelei megmutatkoztak. A bizalom növekszik, ami fordulópont jelent a világgazdaságban, és alátámasztja a javulást a pénzpiacokon” – írja az IMF jelentése. Ezzel együtt ha nem is a korábbi előrjelzésnek megfelelő 4000 milliárd, de 3600 milliárd dollár veszteséget le kell majd írni. Csak az összehasonlítás kedvéért ez Magyarország 22 évnyi (2008-as) nemzeti jövedelmének felel meg.
Az IMF arra hivatkozik, hogy a piaci elemzők szerint az amerikai bankok 2010-re túllesznek a „veszteségciklusuk” felén. Európában azonban ebben az időben a veszteségek feltárása még kevésbé történik meg a gazdasági ciklusok különbségei miatt.
A növekvő bizalom nyilvánvaló a világ részvénypiacain, s a legfontosabb tőzsdeindexek 2009-ben pozitív évet hagynak maguk mögött, így a befektetők optimistábban tekinthetnek a világgazdaság jövőjére. A világ nagy gazdasági központjai az év végétől már mind növekedésbe fordulnak. A recesszió Németországban, Franciaországban és Japánban hivatalosan is befejeződött, de a veszteségek pótlása még évekbe kerül.
Az IMF holnap fogja publikálni a World Economic Outlook című jelentését a világgazdaság állapotáról, amelyben szakértői vélemények szerint a globális növekedésre korábban adott 2,5 százalékos 2010-re vonatkozó előrejelzését 3,0 százalékra fogja emelni.
A szépen mutató számok ellenére az IMF figyelmeztet, hogy a gazdasági stabilitás még jelentős kockázatokkal terhes, a bankoknak még újra kell építeniük tőkealapjaikat, jövedelmezőségüket, s le kell kapcsolódniuk az állami köldökzsinórról. A kereskedelmi célú ingatlanok piaca például változatlanul tovább gyengélkedik.
A kockázatok miatt – vélekedik az IMF – a bankoknak és az államnak nagyon óvatosan kell eljárniuk a támogatások leépítésében, nehogy egy újabb pénzügyi krízist váltsanak ki vagy meggyöngítsék a monetáris stabilitást egy elhamarkodott vagy végiggondolatlan lépéssel. A valutaalap amiatt is aggódik, hogy a sikeres válságkezelés miatt érzett túlzott önelégültség miatt a kormányok nem viszik végig a szabályozási reformokat, s a válságot kiváltó okok megoldatlanul maradnak a bankrendszerben. „A politikacsinálóknak azonnal elő kellene terjeszteni egy tervet azokról a szabályozási keretekről, amelyek a jövőben megakadályozzák a rendszerkockázatok kialakulását, megalapozzák a várakozásokat és alátámasztják a bizalmat amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedés kialakulásához” – mondja az IMF jelentése.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.