"A balti államok példája mutatja, mennyire sérülékeny tud lenni a külföldi tőkebeáramlásra építő növekedési stratégia" - hangsúlyozta a német elemző.

Lettországban az idei első félévben 18,8 százalékkal csökkent a GDP, Észtországban 15,7 százalékkal, Litvániában pedig 11 százalékkal. Ezek az országok a gazdasági válság kitörését megelőzően rendkívül magas mértékű külföldi eladósodottsággal finanszírozták folyó fizetési mérgel hiányukat.

A szakértő rámutatott: a balti országok gazdaságpolitikai mozgástere mára beszűkült; rögzített deviza árfolyam politikájuk miatt nem tudnak önálló monetáris politikát folytatni, mivel egyrészt a belföldi fizetőeszköz állománynak külföldi deviza fedezete kell, hogy legyen, másrészt pedig a magas államadósság miatt hiányoznak fiskális ösztönző eszközeik.

Engerer szerint különösen Lettország államháztartási helyzete tűnik kiélezettnek. Az előjelek egy küszöbön álló devizakrízisre utalnak Lettországban. Egy leértékelés javítaná ugyan az ország külföldi versenyképességét, de a külföldi devizákban eladósodottság magas aránya miatt rengeteg hitel dőlne be - mondta Hella Engerer.

A Baltikum-szakértő új tanulmánya szerint a lett deviza leértékelése dominóhatást váltana ki: a lett bankok problémái svéd anyavállalataik közvetítésével a szomszédos balti államokra is átgyűrűznének. Mivel a balti államok egymás között bonyolítják kereskedelmi forgalmuk nagy részét, egy devizaválság hatása a kereskedelem útján kiterjedne az egész térségre. Az országjellemzők nagy hasonlósága és a térség egységes megítélése miatt egy lettországi devizakrízis kitörése esetén a nemzetközi befektetők az egész Baltikumból kivonulnának.