2009. szeptember. 29. 12:27 MTI Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 29. 12:54 Gazdaság

USA: 11 éves csúcson a szegények aránya

A recesszió hatására az Egyesült Államokban tovább szélesedett a legnagyobb és a legalacsonyabb jövedelmű 10 százalék közötti különbség, miközben 11 éves csúcsra emelkedett a szegények aránya.

Az évi 138 ezer dollárt (25,5 millió forint) meghaladó jövedelemmel rendelkező felső 10 százalék 2008-ban nagyjából 11,4-szer nagyobb jövedelemre tett szert, mint az évi 12 ezer dolláros (2,2 millió forint) jövedelemhatár, vagyis a szegénységi küszöb környékén vagy az alatt élő 10 százalék. Ez az arány egy évvel korábban 11,2 volt, legutóbb pedig 2003-ban mértek csúcsértéket az amerikai statisztikusok, akkor 11,22-szoros volt a jövedelemkülönbség a felső és az alsó 10 százalék között.

A 2007 decemberében megindult recesszió következtében valamennyi jövedelmi csoportban csökkent a háztartások bevétele tavaly, a középső és alsó szinteken azonban az átlagot meghaladó mértékben.

Az átlagjövedelem 2008-ban 50 303 dollárra soványodott az egy évvel korábbi 52 163 dollárról. A válság egy év alatt szétzúzta egy egész évtized eredményeit: az átlagjövedelem az 1997-es értékre csúszott vissza, miközben a szegények aránya 13,2 százalékra, 11 éves csúcsra emelkedett.

Elemzők az elbocsátási hullámok sorozatának tudják be a társadalmi szakadék mélyülését. Felhívják a figyelmet, hogy míg a dúsgazdag amerikaiak többségének jövedelme legföljebb a csúcsfizetések kilátásba helyezett korlátozása miatt csökkenhet némileg, addig a jövedelmi piramis alsó részén rekedt milliók közül rengetegen munkanélküliek és a napi megélhetésért küzdenek - áll az AP hírügynökség összeállításában.

A 2008-as jövedelemstatisztikai adatokat 3 millió amerikai háztartás megkérdezése alapján állította össze a népszámlálási hivatal, amely 1967 óta végez hasonló felméréseket.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.