A kamatdöntőket elsősorban az befolyásolta, hogy javulnak a gazdasági kilátások, miközben az infláció továbbra is magas. Az elemzők most mindinkább úgy vélik, hogy ha megint erősebben nő a lakossági fogyasztás és az infláció, akkor a központi bank már jövőre elkezdheti a kamatemelést, ami erősítheti a zlotyt.

A Lengyel Nemzeti Bank tavaly, a lakossági fogyasztás nagy növekedése miatt, sokáig jobban aggódott az infláció miatt, mint a nemzetközi pénzügyi válság következményei miatt, ezért késlekedett az enyhítő ciklussal. Végül is tavaly ősztől idén június végéig összesen 2,5 százalékponttal 3,5 százalékra, rekord alacsonyra csökkentette alapkamatát, ám azóta nem mozdult.

Az idei első negyedévben Lengyelország volt az EU egyetlen tagországa, ahol növekedett a hazai össztermék (GDP) az előző negyedhez képest.

Lengyelországban a kiskereskedelmi forgalom júliusban változatlan áron 5,7 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly júliusban, miután júniusban csak 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentették a lengyel statisztikai hivatalban kedden.

Az elemzők csak 0,7 százalékos éves növekedést vártak júliusról. Tavaly júliusban a kiskereskedelmi forgalom 14,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.