2009. augusztus. 11. 11:57 Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 11. 11:40 Gazdaság

Odaszögezték 270 forinthoz az eurót

Az euró árfolyama 270 forinthoz tapadt, a dollár kismértékben gyengült az euróval szemben. Az S&P a balti országok adósbesorolását illetve kilátását rontotta, ami egyelőre nem befolyásolta negatívan a forint megítélését, mint ahogyan a vártnál jobb inflációs adat sem.

Kedden délelőtt továbbra is 270 forint közelében kereskedtek az euróval a bankközi devizapiacon, a jegyzés nem mutatott érdemi változást a hétfő esti állapothoz képest. A dollárt 190,50 a svájci frankot 175,60 forinton jegyezték fél 11-kor. Az EUR/USD kurzus a kora reggeli 1,4140-ről 1,4170-re emelkedett.
A forint hétfőn a várakozásoknak megfelelően a 267-270-es sávban mozgott az euróval szemben – értékelte a helyzetet a Takarékbank jelentése. Némileg negatívan hat a régiós devizákra, hogy hétfőn az S&P egy-egy kategóriával leminősítette mind Észtország („A”-ról „A-„-ra), mind Lettország („BB+”-ról „BB”-re) hosszú távú hitelbesorolását, negatív kilátásokkal. Sőt Litvánia „BBB”-s besorolása mellé is negatív kilátásokat helyezett, tehát ez utóbbi is veszélyben lehet.

A leminősítés közvetlenül az után történt, hogy napvilágot látott a második negyedéves lett GDP adat, ami robosztus, 19,6 százalékos csökkenést mutatott 2008 azonos időszakához képest. A meredek recesszió és a pénzpiaci bizonytalanságok a belpolitikai vitákkal is járnak a balti államokban, ezzel indokolta az S&P a lépést.

Mivel ma a nemzetközi részvénypiacokon többnyire pozitív befektetői hangulatra lehet számítani, a szakemberek nem várnak komoly forintgyengülést. A magyar júliusi vártnál kisebb inflációs adat egyelőre nem befolyásolta a hazai deviza árfolyamát, ahogy a balti országok leminősítése sem. A nap későbbi részében inkább némi forinterősödésre számítanak a Takarékbanknál, de alapvetően a 267-271-es sáv lesz várhatóan továbbra is az irányadó.

Ecoline

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.