A júliusi defláció 50 éve a legnagyobb volt, igaz, a tavaly júliusi bázis, az akkor még rohamosan emelkedő energiaárak miatt, igen nagy volt: tavaly júliusban 15 éven belül a legnagyobb inflációt mérték Svájcban.

Elemzők szerint a bázishatás várhatóan hamarosan elfogy, azonban a Svájci Nemzeti Banknak még sokáig nem kell aggódnia az infláció miatt. A tartós árcsökkenés miatt azonban további enyhítésre sincs lehetősége a gazdaságot támogatandó, annál is kevésbé, mert hiszen nulla alá nem csökkentheti alapkamatát. A Svájci Nemzeti Bank márciusban 0,00-0,75 százalékra szűkítette 0,00-1,00 százalékról a svájci frank háromhónapos londoni bankközi kamatára (LIBOR) szóló célsávját, és közölte, hogy a sáv alsó szélét célozza meg, legföljebb 0,25 százalékig. Ez a cél azóta kissé enyhült: kedden a háromhónapos svájci frank LIBOR 0,36 százalékon állt.

Ez azonban nem fékezi már a svájci frank árfolyamának csökkenését, mivel az utóbbi időben a svájci frank mint tartalékvaluta vonzereje is gyengült, a nemzetközi értékpiaci föllendülés közepette. Február elején az euró 1,4919 svájci frank volt, jelenleg 1,5280 fölött van. Februárban a svájci frank 205 forint fölött is járt, kedd délelőtt alig 174 forint volt középárfolyamon a londoni bankközi piacon.