EKB: ez az alapkamat nem feltétlenül a minimum, defláció jöhet
Az egy százalékos alapkamat „nem feltétlenül a minimum” – mondta az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja, Lorenzo Bini Smaghi pénteken az egyik olasz televíziónak nyilatkozva.
Az EKB csütörtökön negyed százalékponttal 1,00 százalékra csökkentette alapkamatát. Más mértékadó központi bankok már megközelítették vagy gyakorlatilag elérték a zéró kamatot. Az amerikai Fed irányadó napikamatcélja december óta nulla és 0,25 százalék között van, a japán jegybank fedezet nélküli egynapos (overnight) hitelekre vonatkozó kamatcélja január óta 0,1 százalékos, a brit Bank of England alapkamata március eleje óta 0,5 százalékos. A Svájci Nemzeti Bank szintén márciusban 0,00-0,75 százalékra szűkítette 0,00-1,00 százalékról a svájci frank háromhónapos londoni bankközi kamatára (LIBOR) szóló célsávját, és közölte, hogy a sáv alsó szélét célozza meg, legföljebb 0,25 százalékig.
Ezeknek a központi bankoknak azonban éppen ezért nem vagy alig maradt módjuk további hagyományos pénzügypolitikai enyhítésre, ha a gazdaság állapota esetleg indokolná. Ehelyett úgynevezett nem hagyományos eszközökkel, "mennyiségi enyhítéssel" - lényegében elektronikus pénzhígítással - kísérleteznek, számítva arra, hogy a deflációs irányzat ellensúlyozza az elektronikus bankóprés működtetésének inflációs hatását. A Fed még márciusban bejelentette, hogy 1,15 billió dollárral
növeli az amerikai állam- és magánkötvények felvásárlását ilyen módon. A Bank of England márciusban 75 milliárd fontos mennyiségi enyhítést hirdetett szintén állami és vállalati adósságpapírok vásárlására, a keretet most csütörtökön 125 milliárd fontra emelte.
Az EKB-nak viszont még van tere hagyományos enyhítésre, azaz további kamatcsökkentésre: ezt jelezte Bini Smaghi. Eleddig a bank vezetése elég határozottan elzárkózott a zérókamat-politikától. Mindazonáltal, többhavi fontolgatás után, csütörtökön az EKB is mennyiségi enyhítési programot hirdetett, de szintén a többieknél jóval visszafogottabban: csak 60 milliárd euró erejéig, és csak euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, jelzáloggal fedezett kötvények vásárlására, mert ezt a piacot tartja befagyottnak.
Az EKB is arra számít, hogy a mérsékelt infláció ellensúlyozza a pénzhígítás hatását. „A fogyasztói árak irányzata a következő hónapokban megközelítheti a nullát, sőt, negatív is lehet, mielőtt normális szintre emelkedik” – mondta Bini Smaghi pénteken. Áprilisban második hónapja volt 0,6 százalékos a tizenkét havi infláció az euróövezetben. Az EKB folyamatos célja legföljebb 2 százalék, de a bank elnöke Jean-Claude Trichet csütörtökön azt mondta, hogy a drágulás üteme még jövőre is 2 százalék alatt lesz.
Az EKB óvatosságára az amerikai kormányzati bankvizsgálat ("stress test") csütörtöki eredményhirdetésének egyik megállapítása adhat magyarázatot. Eszerint az amerikai bankok tőkemegfelelési mutatója 2010 végéig várhatóan átlagosan legalább 4 százalékos lesz. Az európai bankok átlaga ennél sokkal jobb, mondták elemzők péntek reggel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.