Az MNV piaci hasznosítási koncepciójában négy Fejér megyei kastély szerepel: közülük kettő részben látogatható. Az iszkaszentgyörgyi önkormányzat a közelmúltban kérte a Pappenheim-kastély kezelői jogát - tudta meg az MTI Parajdi Cecília jegyzőtől.

Az épületegyüttes XX. század elején emelt neobarokk szárnyában működik a község nyolc osztályos általános iskolája, egy másik épületrészben pedig az oktatási intézmény tornaterme és a művelődési ház kapott helyet. A kastély egy részében alkalmanként kiállításokat tartanak. Az önkormányzat szerint az épület állagának megőrzése, illetve javítása miatt lenne fontos, hogy gazdája legyen a kastélynak.

Pappenheim-kastély, Iszkaszentgyörgy © wikipedia.hu/civertan grafikai stúdió

Festetics-kastély, Dég

Részben látogatható az ország egyik legszebb klasszicista stílusú kastélya, a Pollack Mihály tervei alapján 1810-1815 között épült, 34 hektáros angolparkkal körülvett dégi Festetics-kastély. Az épületegyüttes földszintjén a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága finanszírozásával, mintegy 10 millió forintos költséggel rendbe hoztak és kiállításra alkalmassá tettek több termet, ahol tavaly az egykori birtokos család, a rezidencia és a hazai szabadkőművesség történetét bemutató tárlatot nyitottak. Megkezdték az elbozótosodott park fokozatos helyreállítását is.

Festetics-kastély, Dég © nemzetimuemlek.hu

Alföldy Gábor, a dégi műemlék-együttes létesítményfelelőse korábban az MTI-nek azt mondta: a kastély teljes helyreállítása mintegy 6,5 milliárd forintba kerülne. A kastélynak "kulturális közfunkciót" szántak, a melléképületekben szálláslehetőséggel, továbbá konferencia teremmel, étteremmel, kávézóval. Szabadkainé Petróczki Márta (független) polgármester szerint a falunak fontos lenne az építészeti örökség gyöngyszemének számító kastélyfelújítása, hasznosítása, azzal ugyanis munkalehetőséget is teremtenének az ott élőknek.

Soponyai Zichy-kastély

A soponyai Zichy-kastély 1999 - az addig ott működő gyermekváros megszüntetése - óta lakatlan. Bár az épületet őrzik, félő, hogy a bezártságot előbb-utóbb állagának romlásával sínyli meg az 1771 és 1773 között emelt, majd a 19. században Pollack Mihály tervei alapján átépített műemlék - vélekedik a község független polgármestere. Hollósi László szerint szükség volna a mielőbbi hasznosításra, hiszen jelenleg csak az őrzés-védésre több millió forintot költ évente a műemléket fenntartó szervezet. A község azért is szeretné, ha értő, kezelő gazdája lenne az épületegyüttesnek, mert a hasznosítás munkahelyeket teremtene a foglalkoztatási lehetőségekben igencsak szegény vidéken.

Zichy-kastély, Soponya © soponya.gportal.hu

Cziráky-kastély, Lovasberény

A Fejér megyei kastélyok közül a legrosszabb állapotban a lovasberényi Cziráky-kastély van. Az 1763-1767 között a mai arculatát elnyert, egykor gyönyörű díszparkkal körülvett épületegyüttes gyakorlatilag 1945 óta lakatlan. Egy ideig néhány helyiségében a helyi termelőszövetkezet irodái működtek, majd 1999-ben vagyonkezelési szerződés alapján a Cziráky Kastély Műemléki Alapítvány készített terveket a hasznosítására. Az akkori elképzelések szerint különleges szolgáltatásokat nyújtó, családias kastélyszállót, "gasztronómiai zarándokhelyet", természetgyógyászati központot rendeztek volna be, valamint kulturális és művészeti rendezvényeknek is otthont adott volna az épület.

Cziráki-kastély, Lovasberény © lovasbereny.hu

Az alapítvány elkészítette a felújításhoz szükséges tudományos dokumentációkat, saját forrásból jelentős összeget költött a kápolna, illetve a kastély helyreállítására, de a megkezdett munkát családi és anyagi okok miatt néhány év múlva kénytelen volt abbahagyni. Azóta bár voltak érdeklődők, nem sikerült gazdát találni a hasznosításra. Az épületegyüttest őrzik, a környék rendben tartása pedig kimerül a park füvének időnkénti levágásában. A becslések szerint legalább 6-7 milliárd forintba kerülne a kastély helyreállítása, ahol a felújítás után a helybeliek számára munkalehetőséget teremtve, akár szállodát, szanatóriumot, vadászhotelt is be lehetne rendezni – mondta Schieder László (független) polgármester.

Prónay-kastély, püspöki palota, Károlyi-kastély (Oldaltörés)

A barokk stílusú acsai műemlék Prónay-kastélyt az enyészet fenyegeti, a tető beázik, a csatornákat ki kellene tisztítani. A gyors romlás megállítására most legalább 5 millió forintra lenne szükség, az épület helyreállítása pedig hozzávetőleg 1,5-2 milliárd forintba kerülne a Pest megyei falu polgármestere, Szekeres Rezső szerint. Prónay-kastély 1735-40 között épült fel, tornyok, boltívek adják meg a hangulatát, előtte pedig egy díszkút található. A második világháborúban egy ideig hadikórházat rendeztek be a falai között. Jelenleg kihasználatlan, őrző-védő szolgálat vigyáz a megmaradt értékekre.

Prónay kastély, Acsa © Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Acsa

Az elmúlt években jelentkeztek ugyan befektetők, akiknek az elképzelései között szociális otthon, konferenciaközpont, szálloda szerepelt, de végül egyikből sem lett semmi. A falu sajátos helyzetben van: a gazdaságilag elmaradott Nógrád megye közelében fekszik, de közigazgatásilag a gazdagabb Közép-magyarországi Régióhoz tartozik, így kimarad a nagy fejlesztésekből.

Püspöki palota, Fertőrákos

A fertőrákosi püspöki palota, a győri püspökök XVIII. század derekán épült nyári rezidenciája az utóbbi években látogatható - mondta Palkovits János polgármester. A díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes védett műemlék tetőszerkezetét hozatta rendbe első lépésben a kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG), hogy a beázásoktól megóvják az értékeket, emellett tervezik a palota további felújítását.

Püspöki kastély, Fertőrákos © nemzetimuemlek.hu

A püspöki palota sok viszontagságot élt át az elmúlt évtizedekben: államosítását követően a téesz kapta meg, majd az iskola használta, a rendszerváltás előtt pedig egy vállalat akarta üdülővé átalakítani. A rendszerváltás után a katolikus egyház visszaigényelte, ám később a pénzbeli kártérítés mellett döntött – így került állami tulajdonba és az MNG kezelésébe. Varga Kálmán, az MNG igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az önkormányzattal közösen szándékoznak kidolgozni egy uniós projektet, amely megtartaná a palota közösségi-kulturális funkciójának elsődlegességét, de idegenforgalmi szolgáltatásokkal is bővítenék a kínálatot: kerékpáros turisták számára alakítanának ki megálló- és pihenőhelyet, a hátsó traktusban pedig szálláshelyeket terveznek.

Károlyi-kastély, Füzérradvány

A füzérradványi Károlyi-kastély állagának óvására és felújítására az elmúlt egy-másfél évtizedben több százmillió forintot fordított az állam. A kastély kulturális rendezvényeknek, művészeti fesztiváloknak ad otthont, évente mintegy 22 ezren keresik fel, rekonstrukciója folyamatos. A helyiek szerint a Zemplén egyik gyöngyszemének tartott műemlék kiemelkedő idegenforgalmi látványosság, a turizmus, az idegenforgalom kitörési lehetőséget jelentene a vidéknek.

Károlyi-kastély, Füzérradvány © nemzetimuemlek.hu

A mai kastély XVI. századi elődjét Réthey Péter építette a XVI. század végén. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. A XVI. századi eredetű Károlyi-kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között, pompás termeiben azonban hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának több mint 100 hektáros parkja védett. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa-szerte híres volt, utána feledésbe merült.



A Komárom-Esztergom megyei Bajnán található Sándor-Metternich-kastély tetőszerkezetét felújították, azonban az összesen csaknem 3 ezer négyzetméteres épület használatra nem alkalmas, mivel nincs közműhálózata, sem nyílászárói és padlózata. A bajnai kastély tetőfelújítására és statikai megerősítésére az utóbbi években közel 800 millió forintot költöttek, felújították a homlokzatot, azonban a kastélyból gombafertőzés miatt az összes faszerkezetet, így az ablakokat is eltávolították. A nyílásokat ideiglenesen befalazták, az épület nem látogatható. Az ingatlanhoz tízhektáros kastélypark tartozik.

Sándor-Metternich-kastély, Bajna © wiki.utikonyvem.hu

A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt, majd hadikórház, szükséglakás, gépállomás, téesz- és pártiroda működött benne. A 70-es években a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vendégháznak tervezte helyreállítani, de pénz hiányában ez meghiúsult. A 80-as évek elején a bloomingtoni egyetem akart magyar-amerikai kutató- és diákközpontot létrehozni, de végül visszaléptek.

Esterházy-kastély, Tata

A tatai Esterházy-kastélyban a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, ez nem tett jóvátehetetlen károkat az épületben. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből, a műemlék-együttes a 2002-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésébe került. A kastélyban jelenleg felújítási, kutatási munkák folynak, közben nyitva áll a látogatók előtt.

Esterházy-kastély, Tata © nemzetimuemlek.hu

A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült. Esterházy Miklós a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. A kastély több helyiségében eredeti állapotban megmaradtak a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók. A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró ún. bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

Almássy-kastély, Gyula

Kihasználatlanul áll a gyulai várfürdő szomszédságában az egykor gyönyörű Almássy-kastély is. A főépület teteje beomlott, az oldalszárnyat néhány éve szerkezetkészre felújították - mondta el a város polgármestere. Perjési Klára (MSZP) szerint egy három évvel ezelőtt készült hasznosítási tanulmányban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem javasolta az épület megtoldását és ezzel együtt a szállodává történő alakítását, mert a kiemelten műemléki terület nincs régészetileg feltárva. Ez akár több száz millió forintba is kerülhet, hisz a föld alatt többek között török fürdő és dzsámi is van.

Ahhoz, azonban, hogy ott szállodát alakítsanak ki az esetleges befektetők, újabb szárnyat kellene építeni. Ezért a tanulmány szerint kulturális és turisztikai hasznosítás valósulhatna meg. Exkluzív rendezvény- és kulturális központ lehetne a kastély. Négy lakosztályt eredeti állapotában állítanának helyre, emellett az oldalszárnyat vendéglátó vállalkozások vehetnék bérbe, ugyanis a városnak hiányzik azon része, ahol zenés esteket lehetne tartani. Erre tökéletes lenne a helyszín - tette hozzá.

Az épületben egy nagy barokk konyha és színház is van, melyek berendezésére a KÖH ígéretet tett a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából. A tervek közt szerepelt korábban az is, hogy a várral összenyitják a kastélyt. A mostani épületegyüttes eredeti állapotba való helyrehozatala csaknem másfél milliárd forintba kerülne - tette hozzá a városvezető.

Almássy-kastély, Gyula © gyulavarikastely.hu

A várkerti Almássy-kastélyt 1725 körül Harruckern János kezdte építtetni barokk stílusban, majd többször bővítették. A kastélyt egy tűzvész után 1803-ban Wenckheim Ferenc építtette az újjá, ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. Az Almássy család 1888-ban költözött ide, 1902-ben a szárnyépületekre is emeletet húztak. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot.

A "sokat látott" épület számos esemény színtere volt, többek között itt "vendégeskedett" 1849-ben Damjanich János Anrep tábornok foglyaként, miután a kastély udvarán fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics című operát. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy rajzolgatott "festőinasként" a kastély földszintjén az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett. A kastély kőépülete nem látogatható, de egykori Lovardája a Várfürdő része, és a fürdő parkjából jól megfigyelhetők egyes épületrészletek.