2009. június. 29. 19:03
MTI
Utolsó frissítés: 2009. június. 29. 19:04
Itthon
Mezős Tamás: nincs szó állami tulajdonú kastélyok eladásáról
Az örökségvédelmi törvény szerint állami tulajdonból ki nem adható műemlék az a tíz kastély, amelynek piaci hasznosítását tervezi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - mondta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke.
Az MNV a rossz állapotban lévő kastélyok állagvédelme, illetve felújítása céljából dolgozta a piaci hasznosítási koncepciót, amelynek keretében olyan befektetőket keres, amelyek a KÖH szempontjai szerinti helyreállítást, illetve funkciókat valósítanák meg az épületekben - mondta Mezős Tamás.
A terv érdekében Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója június 15-én írt levelet Hiller István kulturális miniszternek, a tárcavezető hozzájárulását kérve az acsai Prónay-, a soponyai Zichy-, a bajnai Sándor-Metternich-, a gyulai Almássy-, a tatai Eszterházy-, a dégi Festetics-, a füzérradványi Károlyi-, a lovasberényi Cziráky-kastély, valamint az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim- és a fertőrákosi püspöki kastélyegyüttes piaci alapú hasznosításához.
A tíz épület kiválasztását nem a KÖH végezte; nem is biztos, hogy mindegyik kastélyban meg lehet valósítani az üzleti alapú üzemeltetést - jegyezte meg Mezős Tamás: "Gyulán például túl kicsinek tűnik mind a terület, mind a ház ahhoz, hogy önálló funkciót befogadhasson, de alkalmas lehetne arra, hogy a város kezelésében valamilyen intézményként működhessen tovább".
A KÖH vezetője szerint azonban a többi épület alkalmas lehet a hasznosításra akár önmagában, vagy egyes kastélyok esetében akár úgy, hogy közvetlen környezetükben szálloda vagy konferenciaközpont épül.
Mezős Tamás reagált Varga Kálmánnak szombaton a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban megjelent nyilatkozataira, amelyekben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) igazgatója azt állította, hogy a kérdéses épületek jelentős része jó állapotban van, példaként említve a nemrég renovált bajnai kastélyt.
A KÖH elnöke szerint azonban a Komárom-Esztergom megyei épületen csak a kert felőli homlokzatot és a tetőszerkezetet újították fel, összességében a ház állapota továbbra is meglehetősen rossz. Ugyanígy sürgős felújításra szorul például a füzérradványi és a gyulai kastély is - fűzte hozzá.
A Népszabadságnak Varga Kálmán elmondta: sejtése szerint az ügy hátterében egy ingatlanspekulációra készülő társaság lehet. A Magyar Nemzettel pedig azt közölte, hogy korábban voltak próbálkozások a kastélyok piaci alapú hasznosítására, ám ezek kudarcot vallottak.
Mezős Tamás ezzel szemben hangsúlyozta: sem a magyar államnak, sem az MNG-nek nincs elegendő anyagi ereje, hogy ezekről az épületekről megfelelően gondoskodjon.
"A tavalyi nagy viharok idején a füzérradványi kastélyban keletkezett egy nagyobb tetőkár, amelynek helyreállítása a komolyabb károsodások elkerülése érdekében sürgős volt; ez 370 ezer forintot igényelt. Az összeget a KÖH-nek kellett biztosítania, mert az MNG-nek nem volt erre pénze" - említett példát.
Mezős Tamás szerint az európai uniós pályázatok esetén is szükség lenne önrészre, erre azonban az örökségvédelmi szakember nem látja a fedezetet. Hangsúlyozta azonban: amennyiben sikerül befektetőket találni a kastélyok hasznosítására, az csak a KÖH szigorú felügyeletével történhet, hiszen a hivatal szakhatóságként felügyelni fogja ezeket a beruházásokat.
A terv érdekében Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója június 15-én írt levelet Hiller István kulturális miniszternek, a tárcavezető hozzájárulását kérve az acsai Prónay-, a soponyai Zichy-, a bajnai Sándor-Metternich-, a gyulai Almássy-, a tatai Eszterházy-, a dégi Festetics-, a füzérradványi Károlyi-, a lovasberényi Cziráky-kastély, valamint az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim- és a fertőrákosi püspöki kastélyegyüttes piaci alapú hasznosításához.
A tíz épület kiválasztását nem a KÖH végezte; nem is biztos, hogy mindegyik kastélyban meg lehet valósítani az üzleti alapú üzemeltetést - jegyezte meg Mezős Tamás: "Gyulán például túl kicsinek tűnik mind a terület, mind a ház ahhoz, hogy önálló funkciót befogadhasson, de alkalmas lehetne arra, hogy a város kezelésében valamilyen intézményként működhessen tovább".
A KÖH vezetője szerint azonban a többi épület alkalmas lehet a hasznosításra akár önmagában, vagy egyes kastélyok esetében akár úgy, hogy közvetlen környezetükben szálloda vagy konferenciaközpont épül.
Mezős Tamás reagált Varga Kálmánnak szombaton a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban megjelent nyilatkozataira, amelyekben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) igazgatója azt állította, hogy a kérdéses épületek jelentős része jó állapotban van, példaként említve a nemrég renovált bajnai kastélyt.
A KÖH elnöke szerint azonban a Komárom-Esztergom megyei épületen csak a kert felőli homlokzatot és a tetőszerkezetet újították fel, összességében a ház állapota továbbra is meglehetősen rossz. Ugyanígy sürgős felújításra szorul például a füzérradványi és a gyulai kastély is - fűzte hozzá.
A Népszabadságnak Varga Kálmán elmondta: sejtése szerint az ügy hátterében egy ingatlanspekulációra készülő társaság lehet. A Magyar Nemzettel pedig azt közölte, hogy korábban voltak próbálkozások a kastélyok piaci alapú hasznosítására, ám ezek kudarcot vallottak.
Mezős Tamás ezzel szemben hangsúlyozta: sem a magyar államnak, sem az MNG-nek nincs elegendő anyagi ereje, hogy ezekről az épületekről megfelelően gondoskodjon.
"A tavalyi nagy viharok idején a füzérradványi kastélyban keletkezett egy nagyobb tetőkár, amelynek helyreállítása a komolyabb károsodások elkerülése érdekében sürgős volt; ez 370 ezer forintot igényelt. Az összeget a KÖH-nek kellett biztosítania, mert az MNG-nek nem volt erre pénze" - említett példát.
Mezős Tamás szerint az európai uniós pályázatok esetén is szükség lenne önrészre, erre azonban az örökségvédelmi szakember nem látja a fedezetet. Hangsúlyozta azonban: amennyiben sikerül befektetőket találni a kastélyok hasznosítására, az csak a KÖH szigorú felügyeletével történhet, hiszen a hivatal szakhatóságként felügyelni fogja ezeket a beruházásokat.
