A GVA 12 országra kiterjedő felmérése szerint valamennyi országban elhalasztják tervezett irodaépítéseiket a fejlesztők, de a piacokról nem vonulnak ki. A nemzeti piacok nem egyformák, de a bérlők közös törekvése, hogy mérsékelni akarják a bérleti díjat – olvasható az elemzésben.

Az üresedési ráta országonként változó. A múlt év végén például Moszkva és Budapest egyaránt 13 százalék körül állt, ugyanakkor Koppenhágában 4,6 százalék, Bukarestben pedig csak 2 százalék volt az üresedés.

A költségcsökkentés miatt egyre kisebb lesz az egy bérlőre jutó felület. Lengyelországban például a múlt évi 1 160 négyzetméterről 473 négyzetméterre csökkent az átlagos bérelt terület. Oroszországban pedig a korábbi 500 négyzetméteres minimális bérbe adható terület ma már csak 200 négyzetméter.

Magyarországon az idei első negyedévben nőtt az egy bérlőre jutó terület, és megközelítette az ezer négyzetmétert. Ennek oka, hogy 7 olyan bérbeadás történt, amely egyenként több mint 3 500 négyzetméteres volt, 8 pedig az ezer négyzetméter haladta meg.

Miután a kereslet folyamatosan csökken, olyan jelenség ütötte fel fejét az európai irodapiacon, amely korábban elképzelhetetlen volt: albérletbe adják a bérlők a felesleges területeiket. A bérbeadók pedig kénytelenek hozzájárulni ehhez, ha meg akarják tartani a bérlőiket. Sokan inkább kifizetik a szerződés felbontásának a díját, csak hogy kisebb és olcsóbb irodába költözzenek.