A két törvény nem azonos fogalmi rendszert használ - hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég. A PwC adó- és jogi hírlevele ismerteti: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek (Tao tv.) a parlament előtt lévő tervezete szerint 2010-től adóalanynak nevesíti és megadóztatja a külföldi személyt, amennyiben ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését értékesíti, tőkeleszállítással kivonja, apportként vagy térítés nélkül átadja. 

Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az adózó és belföldi ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozása, amennyiben eszközei piaci értékének legalább 75 százaléka ingatlan, és van olyan külföldi tagja, amely nem egyezményes országban rendelkezik adóilletőséggel, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség megadóztatását Magyarországon. 

Az ingatlanok értékének arányát az eszközök piaci értéke alapján kell számítani, ehhez a tervezet szövegezése szerint évente értékelni kell az eszközöket a beszámoló adatai alapján. Valamennyi adózónak keletkezhet ezzel kapcsolatban bejelentési és tájékoztatási kötelezettsége. A bejelentett részesedés szabályai ingatlannal rendelkező társaságokra 2010-től nem alkalmazhatóak. 

Az adó alapja a szerzési érték, csökkentve a szerzéshez, tartáshoz kapcsolódó igazolt kiadásokkal, az adó mértéke 19 százalék, amit az adóévet követő november 20-ig kell bevallani és megfizetni. A külföldi tag a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adót. Elismert tőzsdén jegyzett adózóra az ingatlannal rendelkező társaságokra vonatkozó szabályozás nem alkalmazandó. 

A PwC megjegyzi: az elidegenítés adóztatására vonatkozó hazai szabályokat az adóegyezmények felülírhatják. Az illeték általános mértéke 2010-től  10 százalékról 4 százalékra mérséklődik 1 milliárd forint forgalmi értékig, az e feletti összegre 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint. Lakástulajdon szerzése esetén az illeték mértéke 4 millió forintig 2 százalék, felette 4 százalék. 

Az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét legalább 75 százalékban történő megszerzése 2010. január 1-jétől illetékköteles, amelybe bele kell számítani a kapcsolt felek tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Az illeték 4 százalék (2 százalék) a megszerzett ingatlan forgalmi értéke alapján. Az 5 évnél régebbi szerzésekre, illetve örökléssel, ajándékozással történő szerzésekre az illetékkötelezettség nem terjed ki. Az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság megszerzését az  adóhatóságnak be kell jelenteni. 

Átmeneti könnyítésként 2 évvel meghosszabbítják az ingatlanforgalmazók továbbértékesítésére, illetve a lakóházépítésre nyitva álló határidőt, amennyiben 2008. október 1. és 2010. szeptember 30. között járna le. Szintén a válságra tekintettel átmeneti illetékmentességet kapnak a visszlízing ügyletben részt vevő lízingbevevők, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza (a futamidő végén tulajdonjog átszállással) finanszírozási megfontolásokból. 

Az adóhatóság adatszolgáltatásra kötelezi a cégbíróságokat (a minősített többségi befolyásszerzésekről), illetve a jegyzőket (az 500 millió forint feletti ingatlanok külföldön bejegyzett tagjairól), hogy az ingatlannal rendelkező társaságok megszerzését, az illetékkötelezettséget kontrollálhassa. Az APEH minden év szeptember 30-ig - eltérő üzleti évvel rendelkező társaságok esetén a tao bevallás határidejét követő 120 napon belül - közzéteszi az ingatlannal rendelkező társaságok listáját. Csekély vigasz az ingatlanszektornak, hogy a kulturális járulékot a törvénytervezet szerint eltörli - jegyzi meg a PwC.