Míg más országokban tágabb a kormányzat mozgástere, addig itthon gazdaságélénkítésre csak az EU-s forrásokat tudjuk felhasználni. De miért nem érzékeljük az EU-s pénzek hatását a gazdaságban, és hogyan lehet ekkora a visszaesés, ha az ország évente 1000 milliárd forintot elkölthet? Az ok egyszerű: a felfutó kifizetések ellenére sem jutott eddig elég forrás az érzékelhető gazdasági hatás kiváltásához, és a megvalósított beruházásokra kifizetett pénzek megoszlása sem megfelelő a nemzetgazdaság szektorai között. A számok elég beszédesek: a konkrét kifizetések csak a már megítélt támogatások 10,32 százalékát érik el, ami a teljes hétéves keretnek mindössze 3,24 százaléka.

Az AAM szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásait a válságkezelés eszközévé kell alakítani. Először is – az ÚMFT céljainak megsértése nélkül – az egyes pályázati konstrukciók gazdasági hatását fokozni kell, elsősorban azzal, hogy a kiáramló pénzeket a preferált szektorokhoz kell terelni. Emellett az AAM tanácsai szerint a pályázati kiírások előkészítési időtartamát le kell rövidíteni. Az önkormányzati beruházások felgyorsításával és a kifizetési módszerek megváltoztatásával el kell érni, hogy a források kiáramlása 2009-ben elérje az 1000 millárd forintos értéket. (Az idén eddig kifizetett összeg 250 milliárd forint körül van.)

Elsősorban a pályázati kiírások előkészítésének időszakában vannak a leginkább lefaragható tartalékok, vagyis elsősorban az ”irányító hatóságok” szűk keresztmetszeteit kell megszüntetni és a közigazgatáson belüli egyeztetési folyamatot kell felgyorsítani.

„Ugyan számos területen részleges változás történt az előző ajánlásunk óta, számos kulcskérdésben azonban még mindig nem történt érdemi előrelépés. Nem vonták be például a pénzintézeteket az EU-s forrásokat kezelő államigazgatási szervezetek kapacitáskorlátainak kezelésére, illetve nem történt meg a pályázati konstrukciók gazdaságélénkítési szempontú átalakítása sem” – mondta Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. A cég EU-üzletágának vezetője, Cserneczky Tamás pedig arról beszélt, hogy Magyarország energiafüggősége és a lakosság fűtési célú kiadásai is csökkenthetőek lennének, ha a kormányzat a 2020-ra kitűzött energiatakarékossági célokat előrehozná és 95 milliárd forintos forrással a hagyományos lakóépületek energetikai korszerűsítését célzó programot hirdetne meg. A jelenlegi támogatásokat kiegészítő program inkább az építőipari kis- és középvállalkozásoknak jelentene új megrendeléseket és ezen keresztül becslésük szerint akár 27 000 embernek jelentene munkalehetőséget.