Az éves infláció 3,4 százalék
A fogyasztói árak áprilisban 0,8 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A budapesti elemzők áprilisra 3 százalékos, a londoniak 2,7-3,4 százalékos inflációt vártak. A maginfláció áprilisban 0,5 százalék, 12 havi összehasonlításban 3,2 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 12 havi indexe áprilisban 4,8 százalékot tett ki.
Az idei első négy hónapban az árak átlagosan 3,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának árait. A fogyasztói árak márciusban 2,9 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, és 0,5 százalékkal nőttek 2008 azonos időszakához képest.
Tavaly áprilisban a fogyasztói árak 6,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az idén áprilisban egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 2,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, a párizsi, a kolbász, a csokoládé, a kakaó ára (2,2-2,2 százalékkal), ugyanakkor a tejnél 3,4 százalékos, az étolajnál és a sertészsiradéknál egyaránt 3,1százalékos árcsökkenés következett be.
Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent. Áprilisban a legnagyobb mértékben az ilykor szokásos szezonális váltás nyomán a ruházkodási cikkek ára emelkedett, 3,4 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek árai egy hónap alatt 1,4 százalékkal emelkedtek, ami összefügg a forint árfolyamgyengülésével. Az egyéb cikkek 1,2 százalékos drágulásán belül a járműüzemanyagoknál 2,9 százalékos, a gyógyszereknél és gyógyáruknál 1,9 százalékos áremelkedést mért a KSH. A szolgáltatások árai az átlaggal közel egyező mértékben, 0,7 százalékkal drágultak.
Az elemzői várakozásokat felülmúló havi áremelkedés egyik összetevője a tartós fogyasztási cikkeken belül az új személygépkocsik 3,8 százalékos áremelkedése volt, a másik, hogy a szolgáltatások 0,7 százalékos áremelkedéséhez hozzájárult a tavalyi bázisból áprilisban kieső vizitdíj és kórházi napidíj, ami egy évvel ezelőtt 0,2 százalékkal csökkentette az inflációt – mondta Minary Borbála. A KSH osztályvezetője megemlítette a repülőjegyek 8,7 százalékos havi árnövekedését is.
A KSH jelentése szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a sertészsiradék 37,3 százalékkal, a rizs, hántolmányok ára 22,8, a sertéshúsé 11,2 százalékkal. A KSH 12,2 százalékos árcsökkenést mért a sajtnál, 11,1 százalékot az étolajnál, 7,6 százalékot a lisztnél, 6,3 százalékot a tejnél.
A háztartási energia ára 12 hónap alatt 11,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a vezetékes gáz ára 29,0 százalékkal, az elektromos energiáé 2,9 százalékkal. A szolgáltatások 3,9 százalékos áremelkedése nagyobb az átlagnál, egyes részadatok kiugró emelkedést mutatnak: a szemétszállítás 11,0 százalékkal, a vízdíj 8,1, a csatornadíj 7,9 százalékkal drágult.
A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek átlagosan 0,5-0,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve. Az egyéb cikkeken belül a járműüzemanyagok ára 12,8 százalékkal csökkent 12 hónap alatt a KSH adatai szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.