A jelenlegi tervezet a Deloitte szerint előnyösebb átmeneti rendelkezéseket határoz meg egyes áfaügyletekre vonatkozóan, a táppénzszabályok módosítása ugyanakkor lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, ami járulékemelésnek is felfogható.

A törvényjavaslat szerint az szja-adótábla 2009. január 1-jéig visszamenőleg megváltozik: az adótábla 18 százalékos kulcsának sávhatára 1,7 millió forintról 1,9 millióra emelkedik, az adókulcsok (18 és 36 százalék) változatlansága mellett.

Veszprémi István, a társaság adótanácsadási üzletágának partnere szerint ezáltal csökken az 1,7 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező munkavállalók adóterhe. A változás éves szinten 36 ezer (havonta 3 ezer) forint nettó jövedelem-növekedést jelent azoknak, akiknek az éves jövedelme az 1,9 millió forintot eléri. A kedvezmény 3 százalékos nettó jövedelem-növekedésnek felel meg 1,9 millió forintos bruttó jövedelemnél, ennél magasabbnál a kedvezmény arányosan kevesebb.

Az eddig adómentes családi pótlék (és oktatási támogatás) 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul. Egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - lesz a családi pótlék 50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő élettársánál. A családi pótlékot tehát nemcsak annak a magánszemélynek az adóalapjába kell beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülő, élettárs adóalapjába is. Egyedülálló szülőnek ugyanakkor csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.
 
A változás következtében a családi pótlék ugyan nem válik adókötelessé, azonban abban az esetben, amennyiben a családi pótlékban részesülő magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni - mutat rá a szakértő.

A foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29 százalék helyett 26 százalék tb-járulékot kell fizetniük a tervezet szerint. A járulékalapot képező jövedelem azon részére, amely meghaladja a minimálbér kétszeresét, az irányadó tb-járulék mértéke változatlanul 29 százalék marad. A munkáltatóknak 2009. július 1-jétől szintén a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3 százalék helyett 1 százalék munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a munkaadói járulék mértéke továbbra is 3 százalék.
 
A fentiek következtében a minimálbér kétszeresének (143 ezer forint) megfelelő, valamint az ezen összeg feletti jövedelmek utáni járulékfizetési kötelezettség havi szinten összesen 7150 forinttal (évi 85 800 forinttal) csökken, amely a minimálbér kétszeresével megegyező bruttó munkabér esetén 2009. július 1-jétől a havi bérköltséget 3,7 százalékkal mérsékli. A változtatás elsősorban a kevés hozzáadott értéket termelő, azonban munkaerő-igényes ágazatoknak jelent könnyítést, mivel a munkabér növekedésével a bérköltség csökkenése arányaiban egyre kisebb - emelte ki Veszprémi István.

Változnak a táppénzszabályok is. A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken. A passzív táppénzjogosultság időtartamának mérséklésével egyidejűleg a tervezet meghatározza a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határát is, amely az érvényes minimálbér 150 százalékának harmincad része, vagyis 2009-ben legfeljebb napi 3575 forint.
 
Passzív táppénzre a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén jogosult a munkavállaló, jelenleg 45 napig. A jogalkotó ezt az időszakot csökkenti, és a fizetendő táppénz összegét 30 napos hónap esetén havi 107.250 forintban maximálja. A javaslat a táppénz általános mértékét is csökkenti: két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70 százalékról 60 százalékra, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra.

Veszprémi István szerint a módosítás lényegében csökkenti a befizetett járulékokért járó szolgáltatás összegét, amely így  kvázi járulékemelés.

Az áfa mértéke 2009. július 1-jétől 20-ról 25 százalékra emelkedik (korábban 23 százalékot terveztek), meghatározott körben pedig 18 százalékos kulcsot vezetnek be a tervezet szerint.

Veszprémi felhívta a figyelmet: a törvénytervezet a korábbihoz képest előnyösebb átmeneti rendelkezéseket tartalmaz azokra az ügyletekre vonatkozóan, amelyeknél a felek részletfizetésben vagy időszakos elszámolásban állapodtak meg. Az adómérték tekintetében az elszámolási időszakot - a tényleges teljesítésektől függetlenül - időarányosan meg kell bontani. Az áthúzódó elszámolási időszak 2009. június 30-ig terjedő része 20 százalékos kulccsal adózik, míg a 2009. július 1-től kezdődő része 25 százalékkal.