A Mol idén nem fizet osztalékot
A Mol Nyrt.-nek erős és stabil a pénzügyi háttere, a célja pedig az, hogy még erősebbé váljon a pozíciója, s ha vége lesz a recessziónak, ki tudja használni a fellendülés idején a piaci lehetőségeket – mondta Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója csütörtökön a cég éves rendes közgyűlésén, ahol döntöttek arról, hogy a társaság idén nem fizet osztalékot.
Mosonyi György elmondta, hogy a Molnak 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, s felkészült a szűk esztendőkre. Kifejtette, hogy 2010-ben és 2011-ben még inkább stagnálást vagy nagyon enyhe növekedést várnak, 40-80, de inkább 80 dollár közeli hordónkénti kőolaj árral. A vezérigazgató úgy vélte, az alacsony olajár miatt a finomítói árrések nem tarthatók fenn, s Európában már most 40 olyan finomító van, amelyiknek negatív az eredménye. A költségek, például az áram ár növekedése miatt várhatóan csak a hatékony finomítók tudnak nyereségesen működni, illetve fennmaradni. A Mol továbbra is elkötelezett a szigorú költségkontroll mellett, s így az idei beruházási összeget 35 százalékkal 220 milliárd forintra csökkenti. Később valósítják meg például a Dunai Finomító egyik projektjének azt részét, amelyik sok pénzbe kerül.
Bejelentették azt is, hogy a társaság éves rendes közgyűlésének döntése szerint nem fizet osztalékot a Mol Nyrt. a 2008. évre, a nyereséget pedig az eredménytartalékba helyezi. Ugyanakkor fenntartják a hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a jövőben a befektetések függvényében a normalizált eredmény 40 százalékát osztalékként kifizetik.
A közgyűlés a Mol Csoport nemzetközi számviteli szabvány alapján készült (IFRS) konszolidált éves beszámolóját 2 916 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 141 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel fogadta el. A közgyűlés megszavazta a Mol Nyrt. magyar számviteli szabályok szerint elkészített éves beszámolóját is 2 595 milliárd forint mérlegfőösszeggel, mínusz 223 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel és 131 milliárd forint lekötött tartalékkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.