A tulajdonosi szerkezettől függetlenül a Mol magyar cég – fejtette ki fölvezetőjében Martonyi János volt külügyminiszter, a Nézőpont Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az energiaellátás szerinte nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés, s az ország gazdasági és politikai szuverenitásának kérdése is. Hernádira utalva hozzátette: sokan vannak Magyarországon, akik a megmaradt gazdasági szuverenitás „néhány gyöngyszemét” minden lehetséges eszközzel megvédik.

Három éve az Economist nagy magyar gazdasági fejlődést jósolt – fejtette ki Hernádi Zsolt. Akkor még senki sem hitte, hogy összeomlik a világgazdaság. Szabad-e ezek után tíz-tizenöt évre előre jósolni? – tette föl a kérdést az elnök-vezérigazgató a Magyarország 2025 című előadássorozat harmadik állomásán.

Ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet, hogy visszafelé tekintve tíz-tizenöt évet, események logikus, egyértelmű láncolatát kapjuk. Szerinte ennyi idő történelmileg „nem egy távlat”.

Húsz évvel ezelőtt, pályakezdő szakemberként Hernádi azt hitte, hogy Magyarország meg fog változni. „Hittem, hogy olyan lesz az ország, mint Németország vagy a Benelux-államok. A legnagyobb probléma ma Magyarországon nem gazdasági, hanem morális. Az elmúlt tizenöt év nem egy sikertörténet” – mondta.

Martonyi jános és Hernádi Zsolt. Azonos nyelven © Szegő Péter

A kínaiak a válságot két szóval írják le: veszély és lehetőség – fejtette ki a vállalatvezető. Úgy vélte: végig kell gondolnunk, amit eddig teremtettünk. Lehetőségünk van a közállapotaink megtisztítására, de ehhez vissza kell menni a kályhához, az eredeti ponthoz, ahonnét indultunk: „érték nélküli társadalomban vagy vállalatban nehéz megtalálni a megoldást”.

A gazdasági válság politikai krízist generált a régió számos országában: kormányválságok, előrehozott választások jellemzik a régiót. Hernádi szerint a kérdés az, hogy lesz-e olyan vezetése Magyarországnak, amely megmozdítja az embereket és kihozza belőlük a változások iránti igényt. „Ma Magyarországon nem nagyon látom […] a változtatás iránti igényt” – fejtette ki. Szerinte az emberek fásultak és kiábrándultak. Hozzátette: az a gondolkodásmód, amely a segélyek növelésében és a munkanélküli jövedelmekben bízik, sehová sem vezet. A Felvidéket hozta föl pozitív példának: a 2004-es éhséglázadás idején ott a hadsereget kellett bevetni, most pedig az euró a fizetőeszköz, és a régióban Szlovákiát érintette legkevésbé a válság. 1998 előtt mind politikailag, mind gazdaságilag nagyon lent volt az ország, de Mikuláš Dzurinda kormányfősége (1998–2006) idején „képesek voltak változtatni”. A Mol elnök-vezérigazgatója azonban ma Magyarországon nem érzi a vezetésben ugyanezt a hajlandóságot.

Hernádi szavai feltűnően egybecsengtek a Fidesz helyzetértékelésével, miszerint minden emberi kultúra, gazdasági tevékenység alapja az emberi munka. Magyarországon azonban – vélekedett – morális válság van, aminek következtében a munkával szerzett jövedelemnek nincs becsülése, ez pedig a föllendülés legnagyobb akadálya.

A kapitalizmusról lehet mondani, hogy a válság rákfenéje és okozója, de „ezzel vigyázzunk”, mert jobbat nem találtak ki – figyelmeztetett. „Jól működő rendszer, amiben vannak diszfunkciók”, ám térségünkben nincsenek meg a tisztességes kapitalizmus erkölcsi föltételei, s Magyarországot az a fölfogás jellemzi, mely szerint „az embereket meg kell védeni attól, hogy rájuk szabaduljon a piac” – mondta.

„Mitől indulna meg a változás?” – tért rá Hernádi a Magyarország 2025-ben kérdésére. Erre szerinte az a válasz, hogy gondoljuk el, mi lesz, ha a változás nem indul el. Elértük a mélypontot, úgyhogy nincs lehetőségünk nemet mondani a változásra. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió kölcsönei csak a teljes ellehetetlenülést akadályozták meg, de ezzel a válságból kijönni nem tudunk.

A Mol-vezér szerint hinnünk kéne magunkban: minden adottság megvan ahhoz, hogy „ez az ország jó legyen”. Elindulhatunk a Balkán országai, de akár a Finnország által végigjárt úton is. Léteznek jól működő magyar magánvállalatok, mint a Richter, az OTP vagy a Mol. A térség országainak ekkora, ilyen gazdasági hatékonyságú vállalatai máshol nincsenek.

Ugyanakkor leszögezte: az állam jól tette, hogy kiszállt a Mol-ból, mert ez a lépés növelte a cég hatékonyságát, bár az éjjeliőrállam koncepciójával sem ért egyet, mert az államnak képviselnie kell bizonyos érdekeket: „Az állam lépjen hátra, hagyja a gazdaságot, de kőkeményen lépjen be, amikor az emberek érdekei úgy kívánják.”

Szegő Péter