Túl nagy a költségvetési hiány Lengyelországban
Nem jók a lengyel államháztartás kilátásai, pedig a lengyel kormány már ez év közepén szeretné bevinni a zlotyt az európai árfolyamrendszerbe (ERM-2.), hogy 2012-ben csatlakozhassanak az euróövezethez. Kedvező viszont, hogy a válsághatások ellenére nő a gazdaság.
Az államháztartás legnagyobb tétele, a központi költségvetés 5,272 milliárd zlotys (351 milliárd forint) hiánnyal végezte az első két hónapot. Ez az egész évi, 18,19 milliárd zlotys hiánytervnek máris a 29 százaléka, közölték a lengyel pénzügyminisztériumban hétfőn. A kiadások az éves terv 16,2 százalékára rúgtak, de a bevételek csak az éves előirányzat 15,4 százalékát érték el.
Az idei hiányterv körülbelül 25 százalékkal kisebb a tavalynál, de elemzők úgy vélik, felülvizsgálatra szorul, mert a gazdasági növekedés erős lassulása miatt az adóbevételek csökkennek.
Lengyelországban az idén 1,7-3,7 százalék között várható a gazdasági növekedés, mondta Jacek Rostowski pénzügyminiszter múlt héten. Az idei lengyel költségvetést tavaly ősszel még egyértelműen 3,7
százalékos GDP-növekedés várakozására alapozták.
Az Európai Bizottság januárban már csak 2,0 százalékos növekedést jósolt idénre Lengyelországnak, és független elemzők újabban legföljebb 1,2 százalékos növekedést valószínűsítenek.
Lengyelország hazai össztermékének növekedése (GDP) tavaly 4,8 százalékosra lassult a 2007-es 6,7 százalékról, főleg, mert a beruházások bővülése 7,9 százalékra lassult 17,6 százalékról, miközben a lakossági fogyasztás növekedése csak 5,4 százalékosra gyorsult 5,0 százalékról. Lengyelország államháztartási hiánya 2007-ben a GDP 2,0 százalékát tette ki, tavaly 2,5 százalékra nőtt az Európai Bizottság utolsó, januári becslése szerint, de még ez is a 3 százalékos EU-beli deficithatáron belül volt. Ellenben a brüsszeli bizottság idénre 3,6 százalékos, jövőre 3,5 százalékos államháztartási hiányt jósol Lengyelországnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.