Az adóssághegy árnyékában: drámai jóslatok a gyáriparos találkozón
Hiteltelen a kormány – ebben Hamecz István, Heim Péter és Vértes András is egyetértett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett találkozón. Az adósságválság kezelésének módját, a gödörből történő kijutás esélyeit már különbözőképpen látják.
Heim Péter felszólal, a háttérben Vértes András és Hamecz István © MTI |
Heim Péter szerint, ha a jelenlegi adósságdinamika folytatódik, akkor 15 százalékra megy fel a reálkamat, márpedig a vezérigazgató szerint ez egyenlő az államcsőddel. Heim ironikusan azzal biztatta a hallgatóságot, hogy a mai tendencia folytatódása esetén húsz év múlva a GDP 1500 százaléka lesz az adósságszint - de ez nem reális elképzelés, hiszen 120 százalékos adósságszintnél már bekövetkezne az államcsőd. Magyarországnak az a szerencséje, hogy az Európai Unió tagja, mert ilyen mutatókkal különben már működésképtelenné vált volna, például rég 12-13 százalékra szaladtak volna el a reálkamatok.
Az adósságválság kezeléséhez az államháztartás elsődleges (adósságszolgálat nélküli) egyenlegének többletét a GDP 4-4,5 százalékára kellene növelni. A nehézség abban áll, hogy a kiigazítást úgy kell végrehajtani, hogy közben a növekedési potenciál is növekedjen, hiszen ez a két dolog együttesen szükséges ahhoz, hogy megálljon a GDP-arányos államadósság növekedése. Ha ezt teljesítjük, akkor a közgazdász úgy véli, 2016-17-re tudnánk teljesíteni a maastrichti kritériumokat, vagyis akkor vezethetnénk be az eurót Magyarországon.
Heim Péter szerint azonban jelenleg semmilyen olyan program nincsen, amivel az adósságdinamikát az elkövetkező másfél évben a kormány megfordíthatná. “Ez is jó, mert így legalább biztosan lehet tudni, hogy az ERM-II.-be esélyünk sincsen belépni 2010-ig. Így legalább nincsenek béklyók és szabadon csinálhatja a kormány, amit akar ” – gúnyolódott Heim Péter.
A nehézséget persze az okozza, hogy az elsődleges költségvetési többlet növelése hátráltatja a növekedést. “Valamilyen szinten dönteni kell a depresszió és az infláció között. Meg kell engedni az inflációt” – mondta az elemző.
Heim évi 1800 milliárd forinttal csökkentené az állam kiadásait. A gázártámogatást és az évi 350 milliárdos gyógyszertámogatást megszüntetné. A többi felszólalóhoz hasonlóan leállítana több állami, részben uniós pénzekből finanszírozott “presztízsberuházást”, és az ezen megspórolt pénzeket a kis- és középvállalkozásoknak adná. Az egyik legfontosabb lépésnek ugyanis Heim azt nevezte, hogy a munkaerőpiacra vissza kell hozni 1 millió embert, ami nagyon nehéz lesz. Mert szerinte amíg azt látják, hogy a minimálbér és a szociális segély közötti különbség a kínai munkabéreknek megfelelő összeg, addig biztos, hogy nem fog senki visszamenni a munkába. Heim tovább nehezítené a munkanélküli segélyhez való hozzájutást, ezzel párhuzamosan pedig a vonzóbbá tenné a munkavállalást.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, vagyis a gazdaság potenciális növekedési üteme 2 százalékos vagy még kisebb, és a reálkamatlábak 6-8 százalék körül maradnak, akkor az adósságráta a tavaly év végi 73 százalékos szintről tíz év múlva a GDP 88 százaléka fölé emelkedik. A problémát az elemző szerint az jelenti, hogy az IMF-csomag mellé nem állítottak megfelelő gazdaságpolitikát, amellyel ezt a folyamatot meg lehetett volna fékezni.
A ma tervezett elsődleges hiány és a mai kamatfelár akkor eredményezne érezhető csökkenést az adósságrátában, ha évi 9 százalékos gazdasági növekedés kísérné. Ez persze irreális. Éppen elég ambiciózus cél a 4 százalékos növekedés is. Az viszont fontos volna, hogy a magyar államadósság után fizetendő kamatfelár csökkenjen.
Ehhez elsősorban hiteles gazdaságpolitikusokra van szükség. Mert csak hiteles gazdasági elit érheti el, hogy a kamatfelár 4 százalékra csökkenjen. Ha sikerülne a gazdasági növekedést 4 százalékra emelni, és elérhető lenne a 1,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet fenntartása, akkor Hamecz István számításai szerint az adósságráta 2018-ra a GDP 55-57 százalékára mérséklődne. De ehhez a közgazdász szerint nagyon nagy erőfeszítések és új gazdaságpolitikai vezetők kellenek, amilyenek Hamecz szerint ma nincsenek.
Hamecz István az OTP helyzetére vonatkozó kérdésre azt felelte: “köszöni, de a bank jól van”. Az OTP tavaly is nyereséges volt, és szerinte az idén is az lesz. A hitelezésről azt mondta: mivel az OTP sem tud külső forrásokhoz jutni, a hitelezést nem tudja változatlan módon folytatni.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a baj morális és politikai okait fejtegette. A magyarok legnagyobb bajai abból származnak, hogy konfrontatív és negatív hozzáállásúak. Pozitív példa viszont, hogy három különböző nézetű közgazdászt most egy asztal mellé ültetett a MGYOSZ, majd gyorsan hozzátette, ültek ők már hárman együtt a miniszterelnök szobájában is. Vértes azt hangsúlyozta, hogy az államadósság rátája az Egyesült Államokban is a magyarországi szintre fog emelkedni. Az ellenzéket vádolta, amiért a kormány 2006 után a szerinte alapvetően helyes reformokat nem tudta végigvinni. A GKI vezetője szerint a fő baj a bizalmatlanság: a pénzpiacon és a reálgazdaságban is.
Vértes András és Hamecz István © MTI |
Vértes szerint óriási recesszió lesz az egész világban, és nem csak Románia fog IMF-hitelt kérni, hanem más európai államok is. Heim Péter hozzászólására reagálva irreális elképzelésnek mondta, hogy ma Magyarországon 1 millió új munkahelyet lehetne létrehozni, mert ma inkább a szürke- és a feketegazdaság növekszik.
A GKI vezetője Simor András jegybankelnök nyilatkozatára reagálva, miszerint a létező legnagyobb állami kiadáscsökkentés szükséges, azt mondta: “egy 2000-2500 milliárd forintos kiadáscsökkentés, hasonló mértékű adócsökkentés mellett a felső rétegeknek kedvezne, hiszen az adók jelentős részét a leggazdagabb rétegek fizetik be”. Egy ilyen mértékű program azonnali végrehajtása "kivont kaszákat" eredményezne – vélekedett Vértes András.
A konferencia néhány résztvevőjét megkérdeztünk, hogyan látják Bokros Lajos kormányfői esélyeit. Heim úgy látja, a politikusoknak kell eldönteniük, Bokrost alkalmasnak tartják-e kormányfőjelöltnek, vagy sem. Ő maga Bokros Lajos programjának sok pontjával vitatkozik, más pontokat elfogad. Szerinte nagyon nehéz lesz úgy végrehajtani a kiigazítást, hogy a fő hangsúly az állami kiadáscsökkentésen és a privatizáción van. A privatizáció önmagában nem segít.
Vértes András azt mondta: Bokros Lajos kiváló szakember és neki személyes jó barátja. “Ha Lajos ki akarja vezetni az országot a válságból, én szurkolok neki. Én a helyében nem biztos, hogy vállalkoznék erre. Lajos rendkívül radikális, és a programjának számos eleme most nem valósítható meg. Nagyon fontos például, hogy a felsőoktatásban ne legyen 70 intézmény, de ennek és más folyamatoknak olyan hosszú a kifutásuk, hogy a hatásukat nem lehet beleszámítani a kiadáscsökkentésbe. Tehát az ő nagyszabású tervei mellé érdemes hozzátenni egy konkrét számításokkal megalapozott dokumentumot is” – vélekedett Vértes András.
Molnár Anikó
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.