A GKI elemzése szerint a világméretű recesszió mélypontja 2009-ben várható. Idén az EU-ban a GDP 2-3 százalékos visszaesése valószínű, noha az Európai Unió gazdasági stabilitása érdekében számos összehangolt nemzetközi lépés történik.

A magyar gazdaság növekedési üteme 2008-ban 0,6 százalék volt. 2009-ben a gazdaság teljesítménye mintegy 3-4 százalékkal csökken. Ez jelentősebb visszaesést jelent a korábban gondoltnál, ami a külső és a belső kereslet zuhanásának következménye.

Szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009 végén a maastrichti kritérium (3 százalék) alá csökken az államháztartási hiány. Eközben a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi hitelekhez való hozzáférés. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének eredménye lehet.

A versenyszektorban a bruttó bérek 4 százalék körüli emelkedése, a költségvetésiben 1 százalékos csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek közel 1 százalékos csökkenését jelenti. Tavaly a reálkeresetek 0,7 százalékkal emelkedtek, a két év átlagában tehát a reálkeresetek lényegében nem változnak.

A háztartások fogyasztása és beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása, valamint a nagyobb megtakarítási hajlandóság következtében érezhetően csökken. Az egyéni fogyasztás mintegy 3 százalékkal, a beruházások – a romló piaci helyzet és a források szűkössége miatt – mintegy 5 százalékkal csökkennek.

Az infláció – főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt – 2009 elején gyorsan mérséklődik. Májusra mindössze 2 százalék körüli áremelkedés várható. A második félévben azonban a várható áfa- és jövedékiadó-emelés, valamint a gyenge forint következtében – noha az áremelési törekvéseknek a gyenge kereslet és az erős verseny kemény korlátot jelent – az infláció újabb emelkedése valószínű. Így éves átlagban 3,3 százalékos, az év végén 4,4 százalék körüli áremelkedés várható.

A forint euróhoz viszonyított árfolyama a december végi 265-ről január végére 300-ra, március elején ennél is jobban gyengült. Ezt a legutóbbi napokig alapvetően a nemzetközi folyamatok magyarázták, mivel a régió többi nemzeti valutája is hasonló mértékben vesztett erejéből. A gyenge forint jelentősen növeli a devizahitelesek terheit, ugyanakkor kedvező a turisztikai szektor, az importversenynek kitett ágazatok számára. Az exportérdekeltségre gyakorolt pozitív hatást azonban erőteljesen csökkenti az árfolyam-ingadozás okozta bizonytalanság.

Az MNB februárban – a jelentős forintgyengülés időszakában – nem folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során azonban a jelenlegi 9,5 százalékos kamatszint csökkenése várható.