Barroso: a közép- és kelet-európai országok nem akarnak közös csomagot
A gazdasági és pénzügyi válság fényében a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke a közép- és kelet-európai országokkal, de pénteki bécsi programját követően egyszersmind aláhúzta, hogy maguk a térség országai nem akarnak közös csomagot.
José Manuel Durao Barroso az osztrák kancellárral folytatott megbeszélése után közölte, hogy az érintett államok azon a véleményen vannak: mindegyikükben más-más helyzet alakult ki, következésképpen minden egyes esetet önállóan kell szemlélni és kezelni. Köszönetet mondott Ausztriának, hogy a térség megtámogatására irányuló kezdeményezésével mindazonáltal felhívta a figyelmet a problémára.
Werner Faymann osztrák kancellár arról beszélt, hogy ő eddig kedvező visszhangot tapasztalt Bécs javaslatát illetően, bárhol tárgyalt is - Párizsban, Budapesten, vagy most a bizottsági elnökkel. Európa stabilitása, az, hogy a földrész ne szakadjon ketté, és a közös felelősség mindenütt egyetértésre talált - hangoztatta.
Az osztrák kormány vezetői a közelmúltban több állomást felölelő lobbikörútat tettek egy olyan nemzetközi stabilizációs alap tervével a tarsolyukban, amely a bajba jutott közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok pénzügyi megsegítését, elsősorban is a térség bankszektora fölé húzandó védőháló megvalósítását szolgálná.
Barroso lényegesnek tartotta, hogy az unió tagországai közös álláspontot alakítsanak ki a pénzügyi és gazdasági válság leküzdésének módjáról. Mind ő, mind Faymann amellett érveltek, hogy nem szabad túlságosan is borúlátó jóslásokba bocsátkozni, igaz, a kockázatok lekicsinylése sem megengedhető.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.