Határokon átnyúló bankfelügyeletet javasol a Larosiere-csoport
Határokon átnyúló bankfelügyeleti rendszer megteremtését javasolta szerdán a francia Jacques de Larosiere vezette szakértőcsoport, amelyet tavaly októberben bízott meg a feladattal José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az indítvány értelmében négy év alatt kellene megvalósítani a reformot, ami nem jelentené az egész EU-t átfogó, nagyhatalmú központi felügyeleti szerv létrehozását, de azt igen, hogy a pénzügyi szervezetek nemzeti felügyeletei között összehangolnák a munkát, valamint létrehoznának egy olyan testületet, amely figyelemmel kísérné a pénzügyi piacok működési rendszeréből fakadó, felmerülő kockázatokat.
Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azonban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a piaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem.
Magyarország még tavaly tavasszal elsőként vetette fel, hogy a pénzügyi felügyeletek tevékenységében célszerű lenne új, egységes EU-szabályozást alkotni. Több EU-ország kezdetben idegenkedett a gondolattól, őszre azonban a válság megváltoztatta a közhangulatot, így kapott megbízást a szakértőcsoport, amelynek vezetője, Jacques de Larosiere korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke volt.
A most előterjesztett jelentést hamarosan csúcsszinten is megvitatják az uniós vezetők. A szakértőcsoport legfontosabb újító elgondolása az, hogy alakítsanak új intézményt. Ez lenne az Európai Rendszerbeli Kockázatok Tanácsa (European Systemic Risk Council, ESRC), amely az Európai Központi Bank (EKB) alárendeltségében működne, és amely a piaci szereplők működési zavarai közül azokra irányítaná a figyelmet, amelyek nem egyedi jelenségnek, hanem éppen a rendszerből fakadnak - amelyekre tehát valamiképpen reagálni kell, ha nem akarják, hogy "a példa ragadós legyen".
Hogy az Európai Központi Bankra rátestálják ezt az újabb feladatkört, módosítani kell a hatályos uniós alapszerződést. Ehhez mind a 27 tagállam egyetértésére van szükség.
Jean-Claude Trichet EKB-elnök erősen lobbizott azért, hogy az általa irányított intézmény megkapja ezt a funkciót. Fáradozásait azonban csak részben koronázta siker, mert az EKB-nak a kockázati tanács működtetését illetően osztoznia kellene majd a felelősségben az Európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, amely a tagállamok államkincstári tisztségviselőiből áll. Főként Trichet hazája, Franciaország tartotta fontosnak megakadályozni azt, hogy túlságosan nagy hatalmat kapjon az Európai Központi Bank. Az Európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottság bevonása azzal a jótékony hatással is járhat, hogy így az európai szintű bankfelügyelet "csápjai" kinyúlhatnak az euróövezeten önszántából kívül maradó Nagy-Britanniára is, amelynek bankszektora a legnagyobb az unióban.
"A központi bankok olyan európai rendszeréről beszélek, amelyben a Bank of Englandnak is van - mégpedig nagyon fontos - helye", mondta Larosiere. Szerinte az elképzelés nem gyengíti, hanem éppenséggel a középpontba helyezi a londoni Cityt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.