Az EU legfőbb végrehajtó testülete most áttekinti a javaslatokat, és március 4-ig eldönti, hogy ezek alapján milyen konkrét intézkedéseket indítványozzon a március 19-20-ikán tartandó EU-csúcs résztvevőinek.

Jelenleg nem létezik egységes európai pénzpiaci felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami felügyeletéről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azonban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a pénzpiaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és biztosítóintézetek működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem.

Magyarország még tavaly tavasszal elsőként vetette fel, hogy a pénzügyi felügyeletek tevékenységében célszerű lenne új, egységes EU-szabályozást alkotni. Több EU-ország kezdetben idegenkedett a gondolattól, őszre azonban a válság megváltoztatta a közhangulatot, így kapott megbízást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt elnöke, Jacques de Larosiere vezette szakértői csoport.

A cél az eddigi megnyilatkozások szerint most sem az, hogy egyetlen központi intézménynél vonják össze a nemzeti bankfelügyeleti jogköröket, hanem hogy jobban megszervezzék a felügyelet ellátását, erősítsék a felügyeleti szervek közti együttműködést, javítsák a pénzpiaci állapotok európai szintű áttekinthetőségét, kialakítsák uniós síkon a válságkezelés képességét.

Az EU – addig is, amíg rendszerszerű elképzelések alakulnak ki – egyelőre rendszeressé tette a tagországok bankfelügyeleti intézményvezetőinek találkozóit, ezzel segítve az eszme- és tapasztalatcserét.